Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

502 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapitani kellett. Kelt Budapesten, 1902. évi január hó 14-ik napján. 32. szám. Sérti a törvényt a kir. törvényszéknek mint felebbviteli bíróságnak az az eljárása, hogy a B. P. 550. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére felebbviteli tárgyalás tartása nélkül, tanácsülésben vizsgál felül oly járásbirósági Ítéletet, mely ellen a bűnösség megállapítása tekintetében is felebbezés használtatott. (A kir. Curiának 1902. évi jan. 28-án 765. B. sz. a. hozott végzése. Ennek a végzésnek egész terjedelmében való közlése azért mellőztetik, mert a kir. Curia már több hasonló tartalmú végzést hozott. L. a 6., 17. és 23. számú határozatokat.) 33. szám. A K. B. T. K. 22. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezést sérti az oly büntető parancs, a mely a K. B. T. K. 46. §-ában meghatározott hatóság elleni kihágás miatt kiszabott 100 korona pénzbüntetés behajthatatlansága esetén végrehajtandó elzárás büntetést 10 napi tartamban állapítja meg, mert a hivatkozott törvényszakasz értelmében csak 5 napi elzárás lett volna megállapítható. (A kir. Curiának 1902. évi márczius hó 12-én 2279. B. szám alatt hozott végzése. Ennek a végzésnek egész terjedelmében való közlése azért mellőztetik, mert a kir. Curia már több hasonló tartalmú végzést hozott. L. a 4. és 24. számú határozatokat.) 34. szám, Sérti a törvényt, nevezetesen a K. B. T. K. 22. § ában foglalt rendelkezést az oly járásbirósági Ítélet, a melylyel a K. B. T. K. 41. § ában meghatározott közcsend elleni kihágás miatt a K. B. T. K. 21. íj ának alkalmazásával főbüntetéskép kiszabott 2 korona pénzbüntetés behajthatlansága esetén alkalmazandó elzárás egy napi tartamban állapíttatott meg, holott csak 12 órai tartamú elzárás lett volna megállapítható. (A kir. Curiának 1902. évi márczius hó 17-én 2444. szám alatt hozott végzése. A kir. Curia már több hasonló tartalmú végzést hozott. Lásd a 4. és 24. számú határozatokat.) 35. szám. Ha terhelt a vádirat ellen kifogást nem tett, a kir. törvény szék a vádiratot csak a B. P. 264. §-ának 1—5. pontja esetében utasíthatja el és szüntetheti meg az eljárást, abból az indokból azonban, hogy a bizonyítékok nem elegendők (B. P. 264. §-ának