Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

494 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. 1. a B. T. K. 418. §-át és a B. P. 385. §. 2, pontját azzal, hogy Sz. Zs. mellékbüntetését a 92. §. alkalmazása nélkül egy napi fogházra átváltoztatandó 10 korona pénzbüntetésben állapította meg; 2. a B. P. 327. §. második bekezdésének c) pontját; 3. a B. P. 328. §-ának második bekezdését. Jelen végzés az ügyfelekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: Tekintve, hogy a kir. járásbíróság Ítélete megsértette a B. P. 385. §. 2 ik pontja szerint semmiségi okot képező módon a B. T. K. 418. § át, a melyben a vádbeli cselekményre kiszabható mellékbüntetés legkisebb mértéke 50 forintban van meghatározva, a melyen alul tehát a büntetés csak a B. T. K. 92. §-ának alkal­mazása esetében lett volna kimérhető, ennek daczára a mellékbün­tetést az idézett 92. §. nélkül 10 koronában állapította meg ; minthogy továbbá a B. P. 327. §. második bekezdésének e) pont­jában foglalt rendelkezés ellenére a büntetés kiszabásánál az alkal­mazott törvényszakaszokat nem idézte ; és minthogy végre a B. P. 328. §-a második bekezdésében foglalt meghagyást is elmellőzte, midőn a súlyosító és enyhítő körül­mények megjelölését elmulasztotta : ez okokból e törvénysértések tényét a B. P. 442. §-a alapján — az ügyfelekre nézve hatálylyal nem bíró módon — megállapítani kellett. Kelt Budapesten, 1901. évi október hó 1. napján. 27. szám. Az ügyészségi megbízott zugirászat esetében is jogosított lévén a vád képviseletére, sérti a törvényt a kir. törvényszéknek mint felebbviteli bíróságnak oly ítélete, a melylyel az ügyészségi megbízottat zugirászat esetében a vád emelésére és képviseletére jogosítottnak nem tartotta és az annak vádja folytán hozott a vádlott bűnösségét megállapító elsőbirósági ítéletet törvényszerű vád nélkül hozottnak nyilvánította. (6501 /1901. B. sz.) A kororiaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a lőcsei kir. törvényszék fentidézett keletű és számú ítéletével a törvényt megsértette annyiban, a mennyiben az ügyészségi meg­bízottat zugirászat esetében a vád emelésére és képviseletére jogosí­tottnak nem tartotta és az annak vádja folytán hozott, a vádlott bűnösségét megállapító elsőbirósági Ítéletet törvényszerű vád nélkül hozottnak nyilvánította. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: Az ügyvédi rendtartást tárgyazó 1874. évi XXXIV. tör­vényczikknek a büntető törvények életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t.-cz. 5. § ának 3. pontjában hatályban fentartott 39. §-a szerint az ebben meghatározott zugirászat a kir. ügyész, a kamar.i ügyésze, vagy magánfél panasza folytán büntetendő. Már maga az a tény, hogy a jelzett, az ügyvédek jogainak védelmét czélzó törvényes rendelkezés a zugirászatot első sorban a

Next

/
Thumbnails
Contents