Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 ; LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 23 egyéni illetményeinek kiszakitásáról pedig nem intézkedik, ellenben a 2. b) pont megállapitja azt, hogy mindazon többi — tehát a volt földesurakon és volt úrbéreseken kivül levő — részes felet, kinek illetménye 100 catasteri holdat meghalad, egyéni illetményének kiszakitása illeti meg. Ezen többi részes fél alatt azon birtokosok lévén értendők, kiknek úrbéresei nincsenek, de a közös erdőből részesülésre jogositva vannak: az 1880 : XLV. t.-cz. 25. §-ának felhivott intézkedése az elkülönités utján kiszakított úrbéri erdőjárandóságra nem alkalmazható és igy annak alapján, úrbéri jogon, 100 holdnál többet tevő erdőjárandóság egyéni kiszakitásának az 1871 : LIII. t.-cz. 72., illetve 32. §-a ellenére helyt adni nem lehet. Kelt Budapesten, a magy. kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi november hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi deczember hó 16-án tartott teljes ülésben. 19. sz. Tekintettel az osztrák polgári törvénykönyvet Erdélyben életbeléptető 1853 május 29-én kelt nyilt parancs XIII. czikkére, a házastársak között az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polg. törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat-e oly dolgokra, melyeknek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polgári törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg ? (614/1884. v. számhoz.) Határozat. A házastársak közt az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat az oly dolgokra is, melynek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polgári törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. Indokok: Az erdélyi szász statútumok szerint (Stat. L. II. tit. 4. §. 1.) a házasság által a házasfelek közt, ha azok a házasság megkötése előtt szerződésileg másképen nem intézkedtek, általános vagyonközösség jött létre, melynél fogva minden vagyon, melylyel a házastársak a házasság megkötésekor birtak, valamint minden vagyon, melyet azok utóbb akármi módon szereztek, egy közös tömegbe olvadt. Ezen vagyonközösség mindaddig tartott, mig mindkét házasfél élt és csak valamelyikének halála után történt a közös vagyontömeg felosztása olyformán, hogy, ha meghalt a férj, 2/Vrész jutott örököseinek, V3-rész a nőnek és ha meghal a nő, Va rész jutott az örököseinek és 2/a-rész a férjnek. (Stat. L. II. tit. 4. §. 2. és 5.) Az osztrák polgári törvénykönyvet Erdélyben életbeléptető 1853. évi május 29-én kelt nyiltparancs XII. czikkében rendeltetett, hogy azon kérdés, mennyiben maradjanak fenn továbbra is azok a jogviszonyok, melyek a házastársak közt vagyonukra nézve a polgári törvénykönyv hatálybalépte előtt kötött házasság által megállapíttatik, az egyidejűleg kibocsátott ősiségi nyiltparancs szabályaihoz képest