Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

342 A m. kir. Curiának büntető ügyekben hozott teljes ülési határozatai. Oly esetben, midőn a magánvádló a B. T. K. 116. §-a adta jogával élvén, vádját bármely bíróság előtt visszavonja, ugyanaz (a vádló) az összes felmerült eljárási költségek megfizetésére kötelezendő azon egyedüli eset kivételével, midőn a vádlott részén fölmerült költségek viselése iránt a magánvádló és vádlott között ellenkező megállapodás jön létre, és ez azonnal a vád visszavonása alkalmával mindkét fél által a bíróság előtt szóval vagy hiteles alakban kiállított írásbeli nyilatkozatban kijelentetik; ily megállapodás azonban harmadik személyek (p. o. kir. kincstár, a tanuk, szakértők stb.) igényeire nézve hátrányos befolyással nem lehet, hanem az emiitett eljárási költségek- és előlegekért első sorban mindenesetre a vádját visszavonó magánvádló marad felelős.* Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályának 1882 május 8-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett 1882 május 22-én tartott teljes ülésben. 8. szám. »A büntető bírósághoz nem ügyvéd által intézett beadványban foglalt, a bíróság iránti tiszteletet sértő kifejezés miatt a megsértett bíróság a beadvány benyújtóját pénzbirsággal sujthatja-e vagy nem ?« »Ha igen, ezen határozat ellen van-e és bány fokú íölebbvitelnek helye ?« (3150/1882. b. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy a H. K. II. E. 69. czime, valamint az 1486: LXVIII. t.-cz. és számos más hazai törvények alapján a bíróságok jogosítva voltak a színük előtt bárki ellen elkövetett tettleges, valamint szóbeli sértések, úgyszintén az ügyiratokban, illetőleg beadványokban használt, a bíróság tekintélyét sértő kifejezések miatt a sértő ellen bírságot megállapítani; tekintve, hogy a bíróságok ezen hatósági köre, a törvénykezés méltósága, a törvénykezési eljárás alatt szükséges csend és rend, továbbá ugy a birói tekintély, valamint a felek, a nyilvános tárgyalások alatt pedig egyúttal a perlekedő közönség oltalma szempontjából a birói intézménynek nélkülözhetetlen attribútumát képezi; tekintve, hogy a bíróságok ezen hatósági köre, az ujabb törvények, nevezetesen az 1868 : LIV. t.-cz. 118. §-ában, az 1874: XXXIV. t.-cz. 67. §-ában, valamint az 1880: XXXVII. t.-cz. 44. §-a alapján 2265/1880. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet 85. §-ában azon ügyekre nézve, melyekre e törvények és rendeletek vonatkoznak, csakis részletesebb meghatározását és szabályozását nyerte ; * A bűnvádi perrendtartás 482. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, abban az esetben, ha az eljárás egyedül magánvád alapján folyt, vagy ba azt a magáninditványnak visszavonása folytán szüntették meg: a bűnügyi költségeket az előbbi esetben a magánvádló, az utóbbiban a magáninditványra jogosult lévén köteles megtériteni — ez a döntvény tárgytalan ugyan, de a benne foglalt jogelv ma is figyelembe veendő. Az ország erdélyi részeiben ez a döntvény különben sem volt hatályban.