Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
A m. kir. Curiának büntető ügyekben hozott teljes ülési határozatai. 339 vizsgálati fogság beszámitása, az egész büntetést is kiegyenlitheti-e ? (10330/1881. b. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy a B. T. K. 94. §-ának első rendelkezése világosan azt tartalmazza, hogy a vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama az elitéltnek szabadságvesztés büntetésébe beszámitandó; tekintve, hogy a törvény ezen rendelkezésével az idézett szakasz második rendelkezése sem áll ellentétben; tekintve, hogy az egész szakaszban nincs oly rendelkezés, melyben az mondatnék: hogy ha a vizsgálati fogság jogtalanul, vagy vádlott hibáján kivül rendeltetett el és foganatosíttatott, az indokolatlan vizsgálati fogságnak még ezen esetben sem egész tartama, hanem annak csakis valamely része, illetőleg fele számitandó be büntetésébe: tekintve, hogy a többször idézett szakasz második rendelkezését — viszonyitva az előbbihez, mindkettő csak azt jelenti: hogy a vádlott hibáján kivül valósággal kiállott vizsgálati fogsággal egyenlő tartamú szabadságvesztés-büntetés mondassák a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek; vagyis, hogy hosszabb idő még azon esetben sem számit tassék be vádlott részére, mint vizsgálati fogság, ha ez utóbbi súlyosabb lett volna, mint a vádlott ellenében itéletileg megállapított büntetésben kimondott szabadságvesztés-büntetés, például, ha az Ítélet államfogházra vagy elzárásra szólana; tekintve, hogy a 94. §. azon intézkedésének, mely a beszámitandó vizsgálati fogság tartamának meghatározását a biróra bizza, értelme éppen az: hogy az imént megjelölt határ között — a büntetésnek azon részét, mely a vizsgálati fogsággal kiszenvedettnek veendő, a biró a megállapított büntetés és a vizsgálati fogság között létező súlyarányhoz képest belátása szerint állapitsa meg; tekintve végre, hogy a mint egy részről a mondottaknál fogva, a törvény alapján többet, mint a mennyit vádlott vizsgálati fogsága által önhibáján kivül szenvedett, soha és semmiféle körülmények között nem számithat be a biró; ugy másrészt éppen a suly szerint való mérlegezésénél fogva, nem lehet egy bizonyos határozott tartamú vizsgálati fogságot ugyanazon tartamú fegyházzal vagy börtönnel azonositani, hanem a vizsgálati fogság enyhébb voltánál fogva, annak csak bizonyos hosszabb tartama felelvén meg a súlyosabb fegyháznak vagy börtönnek, ez utóbbiakból csak egy arányos — a vizsgálati fogságnál mindenesetre rövidebb tartam lesz kitöltöttnek kimondható : Mindezeknél fogva, a Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozva a 10,330/1881. B. szám alatti esetre, kimondja : hogy a vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama egészben beszámitandó; azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamú fegyház vagy börtön mondassék kitöltöttnek, mint a melyet vádlott a vizsgálati fogságban, habár önhibáján kivül töltött. Kelt Budapesten, a ra. kir. Curia büntető szakosztályának 1882. évi február hó 6-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február 13-án tartott teljes ülésben. 22*
