Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

304 A Curia és ítélőtáblák polgári határozatai szakok szerint beosztva. 3. Az ügyfelek. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nines kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégitést, ha saját adósának jelzálogilag biztositott követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekk. rendt. 70. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. Curia 61. 79. Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kivánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. Curia 42. 52. 4. Képviselet. Ügyvédi képviselet mellett a szegény jogon való perelhetés csak pártfogó ügyvéddel érvényesíthető. Szegedi Ítélőtábla 2. Határozat 279. 5. Eljárás. Ha az illetékesség ellen emelt kifogás elvettetik, az illetékességi kérdés tárgyalásával felmerült költségek viselése felett való határozás az ügy érdemében hozandó Ítéletre tartandó fenn. Kolozsvári Ítélőtábla 3. Határozat 241. 6. Bizonyítás általános szabályai. Kincstári hivatalnok ellen fegyelmi uton hozott, kártérítésben marasztaló határozat nem menti fel a kincstárt attól, hogy az illető hivatalnok ellen általa inditott polgári perben a vétség által okozott kárt és a kár összegét külön bizonyítsa. Curia 5. 7. I. Jogellenes cselekvényre avagy vétkes mulasztásra alapított magánjogi igény érvényesítésénél a büntető bíróság ítélete a polgári birót csupán a büntető törvényekbe ütköző cselekvény vagy mulasztás fenforgásának kérdésében köti. Ellenben a polgári jogi beszámítás, illetőleg a polgári jogi vétkesség tárgyában a polgári biró a büntető bíróság Ítéletétől függetlenül ítél. II. Sommás perbeli tényállás megállapításánál a biró rendszerint csak olyan tanuk vallomására hivatkozhatik, a kiket az 1893. évi XVIII. t.-czikk IV- fejezetében foglalt jogszabályoknak megfelelően a polgári bíróság hallgatott ki. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §. adta szabad mérlegelés jogánál fogva azonban a polgári biró a perbeli tényállást büntető perben kivett tanúvallomásokra is fektetheti abban az esetben, ha ilyen bizonyítási anyag figyelembe vétele ellen a peres felek nem tesznek kifogást. Marosvásárhelyi ítélőtábla 12. Határozat 257.