Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

226 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 108. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy ha valamelyik társtag a közkereseti társaság felszámolása alatt hal meg, ennek jogutódai közös képviselőt tartoznak rendelni, mégis nyilvánvaló, hogy a törvény kifejezései csakis physikai személyre vonatkoznak; és ezekkel szemben oly rendelkezéseknek, vagy legalább arra vonatkozó utalásnak teljes hiányából: hogv a 66. §. esetén a tag polgári ál'ásának és lakásának megjelölését a" részvénytársaság telephelyének megjelölése helyettesíthetné ; hogy a 67. §• értelmében való sajátkezű aláirás a közkereseti társaságban tagként netán szerepelhető részvénytársaság részéről miként s ki által történjék, hogy továbbá valamelyik társtagnak a 98. §. 2. pontjában emiitett elhalálozása alatt a részvénytársaságnak a keresk. törvény 201. §-ban meghatározott módokon való megszűnése is volna érthető, Ó3 hogy a 108- §. esetében a megszűnt részvénytársaságnak, mint volt társtagnak jogutódai miként rendeljenek közös képviselőt, a mikor pedig a megszűnt részvénytársaság többé közgyűlés sem tarthat : kétségtelenül következik, hogy a törvényhozó a közkereseti társaságot csak physikai személyek által tartotta alakithatónak. Ugyanerre az eredményre vezet a két különböző kereskedelmi társaság belkezeléséré vonatkozó szabályoknak összevetése. így a keresk. törvény 83. §• akként intézkedik, hogy a köz kereseti társaság tagjai csak »személyesen* szerezhetnek tudomást a társasági ügyek menetéről — a részvénytársaság pedig személyesen nem, hanem csak képviselője által járhatna el. A keresk. törvény 195. § a értelmében továbbá a részvénytársaságnak felügyelő-bizottsága jogositva és kötelezve van a részvénytársaság ügyvezetését minden ágában ellenőrizni, az ügyek menetéről tudomást szerezni, a társaság könyveit, iratait és pénztárait megvizsgálni, miből folyólag a felügyelő bizottság jogositva volna a részvénytársaság ügymenetének azt az ágát is ellenőrizni s megvizsgálni, a mely a közkereseti társasági üzletre vonatkozik s igy a közkereseti társaság ügyeibe egy más társaságnak felügyelő-bizottsága avatkozhatnék, a mely jog pedig a keresk. törvény 83. §-a értelmében csak a társaság tagjait és csak személyesen illeti. A K. T. 209. és 178. § ának 5. pontja értelmében a részvénytársaság közgyűlése jogositva van az alaptőkét leszállitani ; ez a leszállitás esetleg annyira is terjedhetne, hogy a részvénytársaságnak a közkereseti társaságiba adott betételét is csonkithatná, a mi pedig a keresk. törvény 86. §-a szerint a többi tagok beleegyezése nélkül egyik közkereseti társasági tagnak sem áll jogában. A keresk. törvény 179. § a értelmében a részvénytársaság közgyűlésének át nem ruházható jogkörébe tartozik az egész üzletkezelésre kiterjedően a számadások megvizsgálása, mérleg megállapitása és a nyereség felosztása, e szerint a részvénytársaság közgyűlésének határozatai befolyással birnának a közkereseti társaság ügykezelésére is,