Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

220 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. megengedhetőségének s a felülvizsgálati biróságok hatásköre szabályozásának szempontjából külön pernek veendő. Magától értetődő, hogy e határozat nem terjed ki az 1893. évi XVIII. t.-cz. 9. §• 1 és 3. pontjaiban emiitett perekre, — a melyekben felebbezésnek a pertárgy értékére tekintet nélkül mindig helye van, — a felülvizsgálat pedig feltétlenül ki van zárva. Kelt Győrött, 1897. évi január hó 19-ik napján. Hitelesitve Győrött, 1897. évi január hó 19-ik napján. 19. szám. A kereseti főkövetelésnek leszállítása a felebbviteli perorvoslat megengedhetöségére, esetleg alakjára és a felebbviteli biróságok hatáskörére befolyást gyakorol ugyan, ha az az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő eljárás alatt történt; a felebbviteli eljárás folyamán történt leszállítás azonban a kiemelt irányban befolyással nem bir. Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 126. §-a azt mondja ki, hogy járásbiróság Ítélete ellen — az 1. §. 2. és 3. pontjaiban emiitett perek kivételével — nincs helye fellebbezésnek, ha a pertárgyának értéke járulékok nélkül 50 frtot meg nem halad; de a törvény 180. §-ának b) pontja és a 209. §-a szerint ilyenkor a járásbiróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak van helye. Az 1893 : XVIII. t. cz. 181. §-a értelmében a felülvizsgálatnak a felebbviteli biróságok Ítéletei ellen nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frtot meg nem halad; a 186. §. szerint pedig a felülvizsgálati bíráskodást azokban a perekben, a melyek tárgyának értéke járulékok nélkül 500 frtot meghalad, a kir. Curia, minden más esetben az illetékes kir. Ítélőtábla gyakorolja. Minthogy a törvény idézett szakaszaiban felváltva, de nyilvánvalólag ugyanazonos értelemben használja »a kereset tárgyának* és »a per tárgyának értéken kifejezéseket, a törvény kérdéses szakaszainak szavaiból nem lehet eldönteni azt a kérdést: hogy a kereseti követelésnek az 1893: XVIII. t.-cz. 31., 148. és 196. §-ai szerint mind az elsőfokú biróság előtti, mind a felebbezési és felülvizsgálati eljárásban megengedett leszállítása mily hatással bir a felebbvitel megengedhetöségére s ezzel kapcsolatos kérdésekre? s vájjon e részben az idézéssel közölt kereseti kérelem legyen-e irányadó vagy nem ? A megoldás tehát a törvény egyéb intézkedéseinek és uralkodó elveinek az idézett törvényszakaszokkal való összevetése utján keresendő. E részben első sorban irányadó az 1893 : XVIII. t.-cz. 26. § ának az az intézkedése, hogy az idézéssel közölt kereset tartalma felperesre nem kötelező, s Ítélet alapjául csak a biró előtt szóval és a tárgyalás folyamán előterjesztett, a törvény 31. §-ában meghatározott korlátokon