Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

218 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. tott jogokat és meghatározott utat a részleges jogutód szintén igénybe veheti. Kelt Győrött, 1896. évi deczember hó 16 ik napján. Hitelesitve 1896. évi deczember hó 22-ik napján. 18. szám. Ha a bíróság az 1893. évi XVIII. t.-cz. 43. §-a alapján közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelte oly pereknek egyesítését, a melyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak — akár ugyanazon, akár különböző felek közt — folyamatban, és ha a pereknek ezt az egyesítését az elsőfokú, vagy a felebbviteli bíróság a perek eldöntéséig az 1893. évi XVIII. t.-cz. 45. §-a értelmében meg nem szüntette: annak a kérdésnek elbírálása szempontjából, ha vájjon az egyesitett perekben hozott ügydöntő ítélet ellen felülvizsgálatnak vagy felebbezésnek van-e helye? s vájjon a felülvizsgálat melyik felülvizsgálati hatóság hatáskörébe tartozik? a kereset tárgyának értékéül az egyesitett keresetek tárgyának egyesitett értéke veendő.* Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 43. §a több per egyesitésének perjogi hatását akként körvonalazza, hogy az egyesitett pereknek közös tárgyalásban és eldöntésben kell részesülniük ; azaz más szóval kifejezi azt, hogy az egyesitett perek eldöntésük szempontjából egységes pernek tekintendők; — azokban — épugy, mint a nem egyesitett perekben a biró, ha a pert minden részletére, vagy közös előkérdéseire kiterjedően dönti el, egységes végitéletet, (102. §.) közbenszóló Ítéletet (105. §.) s ha a pernek csak egyes részletkérdéseit dönti le, az egyesitett perek mindegyikének egyegy részletét közösen eldöntő részitéletet Í104. §.) vagy kiegészítő Ítéletet (124. §.) hoz. Ha tehát az egyesitett perek a törvény rendelete szerint az alsóbbbirósági fokokon egy és ugyanabban az Ítéletben egyesitett eldöntést nyernek, — azok a felsőbb biróságifokoknál is — (a különben itt szintén megengedett elkülönítésükig és a mig csak arról van szó, hogy felebbezésnek vagy felülvizsgálatnak van-e helye? és melyik felülvizsgálati biróság bir a perre nézve hatáskörrel ?) kell, hogy egyesitett eldöntést nyerjenek, azaz egy per tekintete alá legyenek vonandók. A perrend helyes és czélszerü alakzata nem is engedheti meg azt, hogy például az elsőfokú biró által egyesitett 25 írtért és 56 írtért folyó két perben hozott közös Ítéletnek egyik részére nézve felülvizsgálatnak (a törvény 209. §-a értelmében), a másik részére pedig fellebbezésnek (a törvény 126. § a értelmében) legyen helye, s hogy e végből ugyanannak az egy Ítéletnek felülbírálása két különböző tárgyalás és eljárás utján legyen eszközlendő. * Lásd a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 7. számú ellentétes, polgári teljes ülési határozatát. A m. kir. Guria felülvizsgálati tanácsa is ujabban ezt a gyakorlato követi, hogy t. i. nem az egyesitett keresetek összértéke, hanem az a per irányadó, a melynek tárgya a legnagyo értékű.