Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 215 alakjának különbözőségénél fogva feloldandó legyen s hogy ennélfogva a két rokon biztosítási jogintézmény főelvei egymással merev ellen­tétben álljanak. Ha tehát magának a telekkönyvi rendeletnek értelmezése nem vezetne arra az eredményre, hogy a telekkönyvi rendelet 101. §-a is, a nyert biztositás fenmaradásának és feloldásának feltételei tekin­tetében ugyanakként intézkedik, mint a miként az 1881 : LX. t.-cz. 234. és 243. §-ai intézkednek: ugyanannál a jogelvnél fogva, hogy a későbbi törvénynek intézkedései eltörlik a korábbi törvénynek ugyanarra a joganyagra vonatkozó ellentétes intézkedéseit az eltörlés világos kifejezése nélkül is, a telekkönyvi rendelet 101. §-a már ezért csak a kifejtett értelemben és alakban alkalmazható. Kelt Győrött, 1896. évi november hó 24-ik napján. Hitelesítve 1896. év november hó 28-ik napján. 17. szám. A telekkönyvi rendelet 87—91. §-ai eseteiben kieszközlött előjegyzés kitörlését az igazolás elmulasztása miatt az is kérheti, a ki a vonatkozó ingatlanra a bekebelezett tulajdonossal kötött szerződés alapján, a telekkönyvi rendelet 75. §-a értelmében tulajdonjogának bekebelezését utóbb kieszközölte. Indokok: A telekkönyvi rendelet 95. §-a szerint a 87—91. §§. eseteiben kieszközölt előjegyzés igazolása annak, ki ellen az előjegy­zést kieszközölték, vagy jogutódjának a bekebelezésre alkalmas nyilat­kozata, vagy az ellene per utján hozott jogerejü határozat alapján történik. Minthogy a telekkönyvi rendelet 95. § a csak általában a jog­utód kifejezést használja, s e kifejezés alatt ép ugy értendő az ignatlan előbbi tulajdonosának örököse (universalis successora), mint az, a ki az ingatlant nem örökösödés czimén, hanem jogügylet alapján sze­rezte meg (singularis successor); nincs elegendő alap annak feltételezésére, hogy a törvényhozó a különböző szerzési czimeknek e pontban különböző hatályt akart volna tulajdonítani, a midőn pedig az örökös ép ugy csak abban a mérvben szerzi meg az örökhagyónak bizonyos meghatározott ingat­lanra vonatkozó jogosítványait, mint a milyen mérvben megszerzi azokat a jogügylet alapján tulajdonossá vált jogutód. Ellenkezőleg, a törvényeknek a telekkönyvi rendelet 95. és követ­kező szakaszaival összefüggő rendelkezései arra nyújtanak alapot, hogy a 95. §-ban használt jogutód kifejezés mind az általános, mind a részleges jogutód fogalmát felöleli. Ugyanis az osztrák polgári törvénykönyv 431. §-a szerint telek-, könyvezett ingatlanra a teljes és legerősebb jog, a tulajdonjog, bekebe­lezés által van megszerezve, a 442. §. szerint pedig az, ki valamely ingatlant tulajdonul megszerzett, ezzel megszerezte az azzal járó jogokat is, az átruházó személyére szoritkozó jogok kivételével. Az osztrák polgári törvénykönyv 355. § a szerint a tulajdon az

Next

/
Thumbnails
Contents