Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

190 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. mert az 1881 : LIX. t.-cz. 12. §-a a törvényszékeknél folyamatban levő perekre (ügyekre) vonatkozóan kifejezetten csakis a rendes eljárásban és a jegyzőkönyvi tárgyalás esetében kivánja meg azt, hogy a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniük; mert ennélfogva és a mennyiben a törvénymagyarázat elvei szerint a törvény kifejezett rendelkezésének szűkebb határvonalok közé szoritott értelmezése meg nem engedhető: okszerűen következik az, hogy a feleknek mindama beadványai, a melyekre nézve a törvénynek fent hivat kozott rendelkezésénél fogva az ügyvédi kényszer s illetve az ügyvédi ellenjegyzés kötelezően kimondva nincs, a beadványok tekintetében fennálló szabályok megtartásának előfeltétele mellett a törvény székeknél ügyvédi ellenjegyzés nélkül is elfogadandók; s mert ezek szerint és arra való tekintettel, hogy a jelen végrehajtási ügy a sommás biróság előtt befejezett per folyománya, a mely perben pedig az 1881: LIX. t.-cz. 11. §-a értelmében a feleknek ügyvéd által való képviseltetése kötelezően megszabva nincs : a felekre nézve az ügyvédi kényszer a per befejeztét követő további eljárás folyamán és még akkor sem lehet kötelező, ha a további eljárás, vagyis a szükságes végrehajtási lépések a kir. törvényszékeknél mint telekkönyvi hatóságoknál teendők folyamatba. Kelt Budapesten, a kir. Ítélőtáblának 1892. június 1-én és hitelesittetett ugyancsak a kir. Ítélőtáblának 1892. június 19-én tartott ülésében. 2. szám. A megállapított tanudij előlegezésére sommás perben nem az ügyvéd, hanem a tanu-állitó fél közvetlenül kötelezendő. A kir. Curinak XI. számú ellentétes elvi kijelentést tartalmazó polgárjogi döntvénye folytán hatályát vesztette. 3. szám. Az 1881. LX. t.-cz. 24. §-a értelmében kinevezett ügygondnok által a végrehajtást szenvedő érdekében használt jogorvoslat elfogadandó. Indokok : A biróság részéről kinevezett ügygondnok, mint a fél képviselője van hivatva eljárni abban az ügyben, melyben kirendeltetett ; ebből következik, hogy a honn nem talált végrehajtást szenvedő részére az 1881 : LX: t.-cz. 24. § a értelmeben kirendelt ügygondnokot is, mint a fél képviselőjét megilleti az a jog, hogy mindaddig, mig a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosításáról tudomást nem nyert, mindazokkal a törvényszerű jogorvoslatokkal élhessen, melyekkel az általa képviselt élhetne. Az ügygondnok részéről beadott jogorvoslat tehát képviseleti jogosultság hiányából csakis az esetben utasítható vissza, ha megállapítható, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosításáról már értesült, minthogy ez esetben az ügygondnoknak adott felhatalmazás megszűntnek tekintendő azért, mivel a fél nincs többé akadályozva, hogy ügyében maga járjon el. Kelt Budapesten, 1894 április 13-án. Hitelesíttetett Budapesten, 1894 április 19-ón.