Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

T. RÉSZ. A m. kir. Curiának az 1881. évi LIX. törvényczikk 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. A m. kir. Curia a saját bíráskodása alkalmával polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdéseket az 1881. évi LIX. t.-cz. 4. §-a alapján polgári tanácsainak teljes ülésében dönti el, a mely teljes ülési elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél a m. kir. Curia tanácsaira irányadók. Az 1881 : LIX. t.-cz. idézett 4. §-a a következőkép szól: Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések a magy. királyi Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: ugy a tanács többségének, mint a tanács elnökének jogában áll, a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt, a teljes ülés eldöntése elé terjeszteni. Ezen felül a magy. kir. Curia elnöke, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett, a teljes ülést késedelem nélkül egybehívja. A teljes ülés elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél irányadók. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatait, a magyar kir. Curia meghallgatása után, rendeleti uton állapithassa meg. A m. kir. Curia által felülvizsgált polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntésére hivatott teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatait a 2214/1. M. E. alább közölt igazságügyminiszteri rendelet a következőkben szabályozza : Az 1881. évi LIX. t.-cz. 4. §-ban nyert felhatalmazás erejénél fogva rendelem : 1. A polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdéseknek eldöntésére hivatott teljes tanács a m. kir. Curia polgári tanácsainak (a büntető tanácsoknak kivételével minden szaktanácsnak) összes biráiból és elnökeiből és a m. kir. Curia elnöke által kirendelt tanácsjegyzőből áll, a melyben az országbíró, mint a m. kir. Curia Grecsák: Magyar Döntvénytár. I. 1