Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

120 A Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben. határ megállapításánál nem a részitéletnek, hanem az egész kereseti vagy viszonkereseti követelésnek az értéke irányadó. Valamint tehát akkor, ha egy keresetben foglalt több követelésnek csak egyikében hozott a biró részitéletet, a perorvoslat alkalmazásánál nem a részitélet tárgyát képező követelésnek, hanem a kereset tárgyának egész értéke irányadó, ép ugy áll ez a szabály akkor is, a midőn viszonkereset esetében a biró a teljes kereseti vagy a teljes viszonkereseti követelésre, avagy azoknak csak egy részére nézve hozott részitéletet. Áll ez még abban az esetben is, midőn a magasabb (kereseti) összeg felől hozott birói Ítéletben a felek megnyugodván, az jogerőssé válik, mig a kisebb (viszonkereseti) összeg iránt hozott Ítélet ellen perorvoslattal élnek; a perorvoslatok tekintetében ilyenkor is a maga sabb (kereseti) összeg mérvadó. Megerősíti a törvénynek ezt az értelmezését annak 145. §-a is, a mely a részitéletek között különbséget nem tesz és azzal a végitéletet állítja szembe, a mely utóbbi ellen benyújtott fellebbezés beérkeztéig, vagy azon ítélet jogerőre emelkedéséig a fellebbezési biró a fellebbezési tárgyalást a részitéletre nézre felfüggesztheti, a nélkül, hogy különbséget tenne a jogilag összefüggő, vagy egymással ily kapcsolatban nem álló ügyek közt. Kelt Budapesten a kir. Curia polgári szakosztályainak 1897. évi május hó 7-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 8-án tartó teljes ülésben. VI. A végrehajtási eljárásban a kir. törvényszékek előtt, ha ezek nem mint megkeresett telekkönyvi hatóságok járnak el, a feleknek magukat ügyvéd által kell e képviseltetniök ? Vonatkozással egyrészről a pozsonyi kir. Ítélőtábla 2. számú, másrészről a szegedi kir. ítélőtáblának 3. számú alább közölt polgári teljes ülési döntvényeire.* Határozat: A végrehajtási eljárásban a kir. törvényszékek előtt, ha ezek nem mint megkeresett telekkönyvi hatóságok járnak el, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök. Indokok: A jelen vitás kérdés eldöntésénél kiindulásul az 1881 : LIX. t.-cz. 12. §-a szolgál, melynek értelmében a rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök; azt kell ugyanis vizsgálni, * A pozsonyi kir. Ítélőtábla 2. számú polgári döntvénye. A végrehajt óni e/járásban általában — az annak folyamán felmerülő pereket Incére — a felek magukat ügyvéd által képviseltetni nem kötelesek és mindennemű beadványaikat ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújthatják be. A szegedi kir. ítélőtábla 3. számú polgári döntvénye. A végrehajtási eljárásban, ha a végrehajtási ügyben a kir. törvényszék van hivatva intézkedni s a kir. törvényszék nem mint a végrehajtás foganatosítására megkeresett telekkönyvi hatóság jár el, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök.