Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 • LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 99 szolgált, midőn a vasút az 1880 : XXXI. t.-cz. 11. §-ában foglalt engedélynél fogva közúton vezettetik, és igy kisajátitási eljárás foganatba sem vétetik, a szomszéd birtokosok, ha a tervezett vasut a közúton oly alakítást idéz elő, mely reájuk nézve vagyoni hátrányt okoz, a törvény nem szabván meg a kisajátításhoz hasonszerü eljárást, a tulajdonosok nem is lehetnek abban a helyzetben, hogy a tervezet megállapítása iránti eljárásban érvényesíthessék követeléseiket, reájuk nézve tehát, ha az építkezés hátrányosan hajtatik végre, a kártalanítás tekintetében csakis a megegyezés, vagy ennek létre nem jötte esetében a birói ut marad fenn. A szomszédbirtokosoknak ezt a jogát az a körülmény, hogy az építkezés felsőbb hatóság által jóváhagyott terv alapján eszközöltetett, ki nem zárja, mert a jóváhagyás csak a teljes kártérítési kötelezettség fentartásának feltételével tekintendő megadottnak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1902. •évi február hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 25-én tartott teljes ülésben. 74. szám. Megváltoztatandó e, vagy módositandó-e — s ha igen — milyen irányban és mérvben, a m. kir. Curiának 59. polgári számú döntvénye, mely a határozatot foglalja magában arra a kérdésre : foganatositható-e végrehajtás oly ingatlan állagára, melynek tulajdonosára nézve elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve ? (A 2809/1902. polg., 12,122/1894. polg., 12,123/1894. polg. és 1434/1901. polg. számokhoz.) Határozat. Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon kívül helyeztetik, és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a következően szövegezett határozatot állapítja meg: Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési, vagy terhelési tilalom, illetőleg a mennyiben ez ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezenkívül, és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezenkívül, helye van. Indokok; A kir. Curia 59. számú döntvényéhez a gyakorlatban ismételten téves értelmezés fűződött, mely annak czélzatával a helyes jogszolgáltatás szempontjából határozott ellentétben áll. 7*