Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 89 Indokok: A feltett kérdés csak az okból tehető vitássá, mert a S. E. 160. §-ának rendelkezése szerint a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvet kizárólag az elnök és jegyző és esetleg a tolmács irják alá. ellenben a járásbiróság előtti eljárásban a bizonyitást tárgy ázó IV. fejezet 93. §. 2. bekezdése az 1868 : LIV. t.-czikknek a tanubizonyitásra vonatkozó azon szakaszai között, a melyeknek a sommás eljárásban való megfelelő alkalmazását rendeli, hivatkozik a 203. §-nak 2. bekezdésére is, mely előirja, hogy a tanú a vallomásáról felvett jegyzőkönyvet aláirja, a járásbiróság előtti sommás eljárás szabályai pedig a S. E. 130. §. értelmében a felebbezési eljárásban, amennyiben a felebbezési fejezetnek intézkedéséből más nem következik, szintén megfelelően alkalmazandók. Minthogy azonban a S. E. 130. § a értelmében a felebbezési eljárásban is alkalmazandó 48. §. 5. bekezdése szerint a per birósága előtt felvett bizonyítás eredménye a tárgyalási jegyzőkönyvbe veendő fel, s igy a felebbezési biróság által közvetlenül kihallgatott tanúnak vagy ügyfélnek a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvett vallomása magának a tárgyalási jegyzőkönyvnek tartalmi részét képezi, nem lehet kétséges az, hogy a midőn a S. E. 160. §-a kifejezetten megjelöli azokat a személyeket, a kik a tárgyalási jegyzőkönyvet aláirják, s ezek között sem a tanút, sem az ügyfelet fel nem emliti, a felebbezési biróság által közvetlenül kihallgatott tanú és ügyfél által a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvett vallomásukat aláiratni nem kell. Az 1868: LIV. t.-cz. 203. §-ának 2. bekezdése, a midőn a egyzőkönyvet a tanú által is aláiratni rendeli, szem előtt tartja a törvénykönyv rendt. 201. §. 2. bekezdésének azt a rendelkezését, a mely szerint a tanuk vallomásai egész terjedelmükben veendők fel a jegyzőkönyvbe. Minthogy pedig a felebbezési eljárásban a tárgyaláskor lefolyt bizonyitás csak ennek eredményében veendő fel a jegyzőkönyvbe (S. E. 48. §. 5. pont és 130. §.): ezekből következik, hogy a S. E. 93. §. 2. bekezdésében felhivott 1868: LIV. t.-cz. 203. §. 2. bekezdésének az a rendelkezése, hogy a tanú a vallomásáról felvett jegyzőkönyvet aláirni tartozik, a felebbezési eljárásban csupán a megkeresett és kiküldött biró (157. és 158. §§.) által teljesitett tanubizonyitás felvételénél nyerhet alkalmazást, a mikor vallomása nem a tárgyalási, hanem külön jegyző könyvbe vétetik fel. Minthogy végre az eskü alatt kihallgatott ügyfél vallomásának jegyzőkönyvbe vételére nézve a S. E. törvény nem tartalmaz különleges rendelkezést: ki kellett mondani, hogy ha a kir. törvényszék mint felebbezési biróság közvetlenül hallgatja ki a tanút vagy eskü alatt a felet, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet sem a tanúnak, sem az ügyfélnek nem kell aláirni. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1899. -évi szeptember 15-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október 20-án tartott teljes ülésben.