Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

86 bocsátott K. K- rendelet szerint az illető hatóságnál 4 héten belül kell jelentkezni. (Khgy. II|444.)* Az ipari balesetre vonatkozó intézkedéseket lásd a 15. §. keretében. B. M. 2150jl904. sz. kr. a cséplőgépeknél készenlétben tartandó első segélynyújtásra szükséges szereket irja elő. (B. K. 1904|273.) I. M. 55523|1897. sz. r. szerint gőzcséplőgép használata körül elkövetett szabálytalanság elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Chyzer II 328.) B. M. 416)1905. sz. h. Az 1893. évi XXVIII. t.-c. rendelkezései kizárólag az ipari és gyári telepeken teljesítendő óvóintézkedésekre vonatkoznak. Cséplőgéphez a mentőszekrény be nem szerzése a kbtv. 111. §-ának súlya alá esik, mely kihágásnak elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Khgy. ujfolyam. II57.) Az 1897. évi XXXV. t.-c. — a m. kir. központi statisztikai hivatalról — 3. §-a alapján készítendő munkatervéhez bekivánt adatokról a balesetekről a statisztikai hivatal következő megkeresései intézkednek: 6121(1898. eln. sz. az ipari balesetekről a betegsegélyző pénztáraktól, munkaadóktól és biztosító társaságoktól. (Chyzer II|407.) 6657(1900. eln. sz. a balesetek bejelentéséről a betegsegélyző pénztáraktól, (Chyzer IIIJ41.) 667211900. eln. sz. mezőgazdasági balesetjelentések az orvosoktól. (U. o. 44.) 85| 1901. eln. sz. a vasúti balesetekről. (U. o. 110.) I. M. 20662 1901. sz. r. 1. a. 36. §. után. 40. §. Mindazok, kik foglalkozásuknál fogva gyakran jönnek azon helyzetbe, hogy baleseteknél segédkezet nyújthatnak, mint pl. hajósok, halászok, mozdony- és vonat:;:) JEGYZET. Eletmentési dijak címén az állami költségvetésben évenként bizonyos összeg (utolsó költségvetésben 7000 K) van felvéve,