Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

55 készítésére, kezelésére stb. szolgálnak s amely a község elöljáróságánál ingyen kapható. B. M. 3893/1908. sz. h. A „habzó bor" vagy „szénsavas bor" forgalma alá eső italok az országban csak ugy hozhatók forgalomba, ha ezen elnevezéssel a palackon fel vannak tüntetve. B. M. 3025/1908. sz. h. Aki hatósági szemle és mintavétel után kimér oly bort, melyet az állandó borvizsgáló szakértő bizottság mesterségesnek nyilvánít, mesterséges bor forgalomba hozatala áttal kihágást követ el. P. M. 58277)1908. sz. h. Italmérési engedélyt csak konkrét adatok alapján lehet megbizhatlanság cimén elvonni. B. M. 135/1909. sz. h. Vasárnap borfejtési és feltöltési munkák végeztetése tiltva van. B. M. 16183(1895. sz. r. közli az orsz. közegészségi tanács véleményét a borok gypsztartalmának megengedhető maximumának 2 grm-ban literenként megállapítása tárgyában. (E. É. 1895j73,) Curia 4177/1888. sz. ítélete: Köztudomású, hogy a fuchsinfesték italba keverve az egészségre ártalmas szer, minélfogva fuchsinnal pirosított bornak forgalomba hozása közegészség elleni vétséget képez. (Khgy. II./354.) g) Sör. B. M. 113399/1906. sz. r. eltiltja a „Gáro sörkivonat" behozatalát és elárusitását. (B. K. 1906)65.) B. M. 133495/1907. sz. kr. rendélkezik a „Biextrakt" eltiltása tárgyában. (B. K. 1908)65.) h) Szeszes italnemüek. B. M. 10745/1889. sz. r. szerint denaturált szesznek szabályellenes árusítása esetén a pénzügyi hatóság a legrövidebb idő alatt értesítendő. (Chyzer 1/373.) B. M. 80180/1889. sz. r. szerint gyanús pálinka vagy másnemű szeszes folyadék lefoglaltassék, próba vétessék és a legközelebbi pénzügyi biztoshoz küldessék. (U. o. 399.) B. M. 65883/897. sz. r. szerint ecetesnek talált pálinka különös gonddal vizsgáltassék meg arra nézve, vájjon nem