Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

34 lapítandó, vájjon az illető épületek lebontás nélkül is nem helyezhetök-e a szabályrendelet követelményeinek megfelelő állapotba? (Khgy. II./366.) B. M. 103111892. sz. h. Építkezési szabályrendeletekbe ütköző szabálytalan építkezés miatt büntető eljárásnak csak egyszer van helye. A szabálytalanság fenmaradása esetén a hatóságnak nem a büntető, hanem a szabálytalanság megszüntetését, esetleg az épület elbontását célzó eljárást kell megindítania. (Uo. 229.) B. M. 71169/1901. sz. a. rendeli, hogy építkezési szabályrendeletekbe a talajnedvesség behatolásának megakadályozására szolgáló intézkedések felvétessenek, mely célra az épitőhely feltöltését, körülárkolását, csatornázását, alagcsövezését stb. ajánlja. (Ch. III.1149.) 12. §. A megelőzött § ban emiitett esetben kisajátítás köz egészségügyi tekintetből az egész ország területén alkalmazható. A kisajátítási eljárásra az 1872: VIII. t.-c. 19. 20. 21. és 22. §-ai alkalmazandók. Az 1872: VIII. t.-c. hatályát vesztette az 1884: XVII. t.-c. — ipartörvény — által. Előbbinek 19. §-a majdnem szórói-szóra egyezik utóbbinak 36. §-ával, mely szerint ha valamely üzlet az egészségre ártalmas ... ha a káros lefolyás máskép el nem távolitható . . . teljes kárpótlás mellett kisajátítás utján megszüntethető. Előbbinek 20., illetőleg utóbbinak 37. §-a meghatározza a megszüntetés felett határozó hatóságokat; előbbinek 21., illetőleg utóbbinak 38. §-a meghatározza a felfolyamodási forumokat, s végül a régi törvény 22. illetőleg az ujabbnak 39. §-a a kártalanítás iránt rendelkezik. A régi törvény 22. §-ában hivatkozott 1868. évi LV. és LVI. t.-c. ugyancsak megszűnt az 1881. évi XLI. t.-c. — a kisajátításról — által, melynek 1. §. 5. pontja szerint kisajátításnak helye van állóvizek és mocsarak lacsapolására, alagcsövezésére és belvizek levezetésére. 2 §-a szerint községekben köztemetők létesítésére, közkórházak és közfürdők építésére, közhasználatra szolgáló víz- és gázvezetékekre, valamint a köztisztaság és közegész-