Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

21 e) a szász székekben és vidékeken a királyföld törvényes szervezéséig az illető felügyelő vagy helyettese, a városokban a rendőri hivatal erre kirendelt tagja vagy tagjai. Ezen e) pont a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t.-c. által hatályon kivül van helyezve, igy tehát az e) pontban emiitett községekre és városokra nézve ezen §. a), b) és c) pontjai alkalmazandók ugy az elsőfokú, valamint a másodfokú bíráskodásra nézve is. Másodfokúlag: az a) és b) alatti községek és városokra nézve az alispán, a c) és d) alatti városokra nézve a városi tanács, a szász székekben és vidékeken a királyföld törvényes szervezéséig a széki vagy vidéki tanács, illetve tisztség. B. M. 38088/1893. sz. kr. szerint a közegészség elleui kihágási ügyekben a másodfokban való határozat hozatalánál a tiszti főorvos előzetes szakvéleménye is beszereztessék. (Chyzer I./595.) Harmadfokúlag: a belügyminiszter. Kb. 3758/1907. sz. végzése: Rendőri kihágási ügyekben hozott belügyministeri határozatok elleni panaszok a közig, bíróság hatáskörébe nem tartoznak. (B. K. 1908/44.) 1907: LXI. t.-c. — a hatásköri bíróságról — 1. §: A rendes bíróság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság között, úgyszintén a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések elintézésérc Budapesten hatásköri biróság állíttatik fel. M. E. 1201/1908. sz. r. intézkedik ezen törvény életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. (B. K. 1908/177.) Az első és másodfokú rendőrbiróság egyenlő határozata csak akkor felebbezhető, ha a büntetés 100 forintot, illetőleg 20 napi fogságot felülhalad.