Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

185 F. M. 52884/1896 és 15621/1902 sz. kr. lásd az 53. §. után. B. M. 19010 1899. sz. átirata szerint a vámhivatalok külföldről érkezett állatgyógyászati célokra szolgáló elkészített gyógyszereket a földmivelésügyi ministernek engedélyére akadálytalanul kiszolgáltathatnak. (B. K. 1899 224.) F. M. 56753/1903 sz. kr. szerint külföldről gyógyszert a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatásával a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével szabad behozni. Nyilvános jelleggel felruházott állatorvosi kísérletező és gyógyító intézetek közvetlenül rendelhetnek és hozhatnak be gyógyszert. (R. T. 190311504.) Hasonszenvi orvosok a gyógyszerek ősanyagait és ősoldalait szintén a rendes gyógyszertárakból tartoznak hozatni és rendelni, de a gyógyszerek úgynevezett hason szenvi hígításait és dörzseit dijtalanul maguk is kiszolgáltathatják a betegeknek. Ez esetben a gyógyszer nevét és higitási fokát a gyógyszert tartalmazó üvegre, edényre vagy papírra feljegyezni tartoznak. 127. §. Hitelezni a gyógyszerész csak sürgős veszély esetében köteles, melynek igazolása a rendelő orvos által történik. Curia 6971/1893 sz. h. Közegészség elleni kihágást követ el azon gyógyszerész, a ki az orvosságot — dacára, hogy a vényen a sürgős veszélyt feltüntető jelzés foglaltatik — hitelbe ki nem szolgáltatja. (Khgy. II|354.) A gyógyszerészek által szabályszerűen vezetett és kellőleg bélyegzett üzleti könyvek, a többi kereskedelmi könyvekhez hasonló bizonyító erővel birnak. 128. §. A gyógyszertárak gyógyszerészi szakértők által állami engedély folytán felállított közegészségi intézetek, s mint ilyenek az iparüzletek sorába nem tartoznak; mihez képest a gyógyszerészek az iparkamrai illetékek fizetésére nem köteleztethetnek.