Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

182 B. M. 100000/1909. sz. r. életbelépteti a magyar gyógyszerkönyvnek IÍI. kiadását. (B. K. 1909/570.) A gyógyszertár tulajdonosa és kezelője nem okleveles segédszemélyzetének a gyógyszerészet körébe vágó működéséért, úgyszintén a gyógyszerek jó minőségeért tisztaságáért és helyes kiszolgáltatásáért a 7. §-ban kiszabott büntetés terhe alatt felelős. Okleveles segédek saját működésükért első sorban maguk felelősek. A gyógyszertár tulajdonosoknak a kezelőkhöz való viszonya magánszerződés utján állapittatik meg. Curia 756/1905. sz. döntvénye: A gyógyszertárak nem esnek az ipartörvény alá és a gyógyszertárak tulajdonosai és alkalmazottjai között felmerülő vitás kérdésekre az ipartörvény nem alkalmazható. (Dolenecz 1906|643. cikk.) Valamely gyógyszertár helytelen, szabályellenes ke zelése esetében a törvényhatóság a gyógyszertár részére kezelőt, illetőleg uj kezelőt rendel. B. M. 86618/1895. sz. h. A gyógyszertárnak kezelő nélkül való elhagyása elég indok arra, hogy a törvényhatóság a gyógyszertár részére kezelőt rendeljen. (Khgy. ujfolyam 418.) M. T. h. Gyógyszerésznek ama cselekménye, hogy székhelyéről ismételve eltávozott, a nélkül, hogy gyógyszertárát kezelőre bizta volna; továbbá hogy gyógyszereket késedelmesen és szabálytalanul szolgáltatott ki; végül hogy orvosi rendelvény nélkül oly gyógyszert adott el, melyet rendelvény nélkül kiszolgáltatni nem szabad, a közegészségügyi törvénybe ütközik és elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (Khgy. ujfolyam 11/61.) 126. §, Gyógyszereknek a gyógyászati cél elérésére megkívántat') adagokban való eladására, kizárólag okleveles gyógyszertártulajdonosok vagy ezeknek meghatalmazott