Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

158 F. M. 92878| 1902. sz. h. Uszodák, fürdőházak vízjogi engedélyezés tárgyát nem képezik, felállításuk helyét a helyi hatóság a folyamrendőri és a közbiztonsági szempontok figyelembevételével jelöli ki. (Khgy. ujfolyam 11/524.) B. M. 31269j99. sz. r. lásd a 47. §. után. B. M. 1271 [99. kih. sz. r. szerint közönséges fürdőnek orvosi rendelésre gyógycélokra való felhasználása nem képez kihágást. (Ch. II|691.) B. M. 52518 1898. sz. r. szerint fürdői szabályrendeletek szerkesztésénél az 1876. XXI. és az 1879. XL. tc.-ek rendelkezési figyelembe veendők. (Ch. 11/438.) B. M. 111602| 99. sz. r. szerint fürdők házirendje és a fürdőszabályzat belügyministeri jóváhagyás tárgyát nem képezi, (B. K. 1900(96.) F. I. K- 29772)1888. sz. r. szerint a fürdőtulajdonos vagy bérlő a vendégek számára péksüteményeket a nem helyben lakó sütőnél is megrendelheti és ez áruit eladhatja. (Ch. II|44.) K. M. 38832 1903. sz. kr. részletesen intézkedik a fürdővállalatokban működő borbélyok és fodrászok ügyében. (R. T. 1903j811.) K. M. 44304/1904. sz. r. szerint fürdőhelyeken az ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás, a házhozszállítás vasárnapokon és Szt.-István napján a fürdőidény alatt déli 12 óráig végezhető. (R. T. 1904|756.) B. M. 28821[99 sz. kr. lásd a 81. §. után. B. M. 34283| 1906 sz. kr. előírja külföldieknek a fürdőtelepeken nyilvántartása módját. (B. K. 1906 (255.) B. M. 44404jl893. sz. kr. III. fejezete utasítást tartalmaz a források foglalására és ásványvizek kezelésére. (E. É. 1893J2.) B. M. 58670/1900. sz. alatt kelt intézvényével alakítóit „forrás és fürdőügyi orsz. bizottság" feladatát vázolja. (Ch. III|69.) B. M. 79316|904. sz. kr. az összes hazai ásványvízforrások, fürdők és egyéb üdülőhelyek törzskönyvének összeállítása céljából kérdőívet bocsát ki. (B. K. 1904/478.)