Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

104 attól testi fogyatkozás miatt eltiltassanak. A felett pedig, hogy azok, akik az 1876. évi XIV. t.-c. életbelépte után tiszti főorvosi képesítő alapján folytatják a szülésznői gyakorlatot, attól ugyanazon helyiségben egy oki. szülésznőnek állandó letelepedése folytán eltiltassanak, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés van hivatva dönteni. (Dolenec 1906|506. cikk.) B. M. 10245)1894. sz. h. Ha közerkölcsiségi szempontból valamely város területéről kitiltott nő időközben szülésznői oklevelet szerez, a szülésznői gyakorlatra való jogosultságtól egyedül megrovott előéletére való tekintettel, nem fosztható meg. (Khgy. ujf. 419.) M. kir. Curia 8237|1891. sz. h. szerint, ha szülésznő betegeinek jutalomért cseppeket, labdacsokat, vasfürdőket rendel: közegészség és testi épség elleni kihágást követ el (Khgy. II|357.) Az 1878. évi V. t.-c. 291., 310., 328. és 329. §-ai, továbbá az 1897. évi LX. t.-c. 92., 93. és 94. §-ai a szülésznőkre is vonatkoznak. B. M. 1738| 1889. sz. h. szerint jogositatlan szülésznői gyakorlat a kbtk. 92. §-a alapján büntetendő és az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Khgy. II]358.) B. M. 393| 1906. sz. h. Szülésznő, ha hivatása teljesítésénél szabálytalan eljárást tanúsít, rendőri uton vonandó felelősségre, de büntetésként egyedül a bábái gyakorlattól el nem tiltható. Curia 11928 1898. sz. h. Ha a bába kezének és eszközeinek tisztaságára kellő gondot nem fordit, vagy a szüléskor előállott nagyobb betegség alkalmával a szüléshez orvost nem hivat, az abból származó gondatlanságért büntetőjogilag felelős. (Khgy. ujfolyam 419.) U. a. 11663j 1899. sz. h. szerint a bába kötelessége a szüléssel vajúdó nőt, veszély esetén orvosi segélyhez juttatni. Az ebből eredő mulasztásért büntetőjogilag felelős. (U. o.) U. a. 342 1887. sz. h. szerint a szülésznő, ki a szülés alkalmával a vajúdó nő veszélyes állapotát látja és orvos után csak akkor küld, mikor az orvosi segély már késő, és e mulasztás folytán a segély nélkül hagyott nő halála bekövetkezik, a gondatlanság által okozott emberölés vétségét követi el. (U. o. 357.)