Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

88 Bp. 342. §. tilt: erinélfogva az az i'élet megsemmisítésére okul nem szolgálhat. (C. 1908 február 18. — 1260. sz.) 133/1). Az esküdtszék megalakítása az esküdtek számbavételével kezdődik; ha a védő akkor nincs jelen, az eljárás semmis. A Bp. 427. §. 1. pontja esetében hivatalból is figyelembe veendő semmiségi okot képez, ha z esküdtszék nem volt szabályszerűen alakítva. Az esküdtbíróság ítélete ellen P. Ly. vádlott védője bár a törvényhelyre való utalás nélkül amiatt jelentett be semmiségi panaszt, hogy az esküdtszék távollétében lett megalakítva és ezzel a kijelentésével nyilván az előlidézett törvényhely 1. pontjára alapítottan kívánt perorvoslattal élni. Ezen semmiségi panasznak helyt kellett adni azért, mert a Bp. 342. §. első bekezdése szerint az esküdtszéket a felek és képviselőik jelenlétében kell megalakítani és ezzel kapcsolatban azokban az esetekben, amelyekben a védelem, mint a jelen esetben is, a Bp. 56. §. szerint nem mellőzhető, ha a védő a főtárgyaláson nincs jelen, a Bp. 302. §. negyedik bekezdésében szabályozott eljárás követendő; arra nézve pedig, hogy mikor veszi kezdetét az esküdtszék megalakitása a Bp. 342. §. rendelkezései irányadók, amelyek figyelemmel a Bp. 342. §-nak utolsó előtti bekezdésében foglaltakra, nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy ezen müvelet a dolog természetéből is folyóan az esküdtek számbavételével kezdődik. Az eljárás adatai szerint P. Ly. vádlott védője, T. E. ügyvéd a főtárgyalás és az esküdtszék megalakítása kezdetén távol volt s tény az is. hogy a nevezett vádlott a tárgyalásra meg nem jelent külön védője helyett, a visszautasítás jogának gyakorlását P. Zs. vádlott védőjének helyettesére, dr. K. ügyvédjelöltre ruházta át. Minthogy azonban ügyvédjelölt, aki nem a rendes védő helyetteseként jár el, csak a kir. járásbíróságok előtt folytatott bűnügyekben vállalhat ily természetű megbízatást, a törvényszéki és illetve az esküdtszéki eljárásban védőként csak az ügyvédi lajtsromba bejegyzett ügyvéd szerepelhet, ebből következik, hogy az emiitett ügyvédjelöltnek a vádlott részéről nyert megbízása hatálytalan, s miután az eljárás adataiból kitetszően sem a nevezett vádlott, sem az esküdtbíróság más védőügyvéd kirendeléséről nem gondoskodott, nyilvánvaló, hogy jelen esetben a tárgyalás és az esküdtszék alakításának megkezdése a nevezett vádlott képviselőjének jelenléte nélkül történt és az esküdtbíróság emez eljárásável a Bp. 427. §. 1. pontjában meghatározott semmiségre szolgáltatott alapot; amiért is a semmiségi panasznak helyt adni, az esküdtbíróság ítéletét, az alapul szolgált főtárgyalással együtt, miután az ügy tárgyi összefüggésénél fogva P. Z. ügyétől el nem választható, — mindkét vádlottra vonatkozólag megsemmisíteni s ugyanazzon