Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

2 Bp. 12—13. §. pot, melyen V. Ferdinánd az 1848-as törvényeket szentesitette, nemzeti ünneppé nyilvánitotta, tekintve, hogy ezzel április 11. az állam törvényhozása által az eddigelé kifejezetten törvényes szünnapoknak elismert ünnepek sorába emeltetett, mert kizártnak kell tekinteni azt a föltevést, hogy a törvényhozás a nemzeti ünneppé avatott napot egyenrangúnak ne tekintse a többi elismert ünnepnappal, — tekintve, hogy a nemzeti ünneppé nyilvánítás tényében már magában, annak célzatánál fogva, benrejlik egyszersmind a törvényes szünnap jellegének elismerése is: ezeknélfogva kimondja a kir. G. teljes ülése, hogy április 11-re, mint nemzeti ünnepre, a jogcselekmények tekintetében a törvényes szünnapokra vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. (900. márc. 16.) Bp. 12. §. 4. a Bp. alapján kiszabott pénzbüntetés átváltoztatása. C: A bűnvádi perrendtartás alapján kiszabott rendbüntetés olykép változtatandó át elzárás büntetésre, hogy 5 koronától 20 koronáig terjedő összeg helyett 1 napi elzárás állapittassék meg. (Je. 1905 június 15. 5842.) Bp. 13. §. B. Szándékos emberölésnél az elhalt neje sértett. C: Az elhalt neje, aki a törvénynél fogva férjével szemben vagyoni igénynyel bir és a kinek ezt a jogát a vád tárgyává tett cselekmény (szándékos emberölés) sértette, a Bp. 13. §-a értelmében sértettnek és nem sértett jogutódának tekintendő. (1904. máj. 8. 4227.) 6. Csődhitelező is lehet sértett. C: A Bp. 13. §-a szerint s. az, kinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmény. E határozott kijelentés megadja sértett fél fogalmát a bűnvádi eljárás szempontjából. A közadósnak a törvény szerint büntetendő, jogi megtorlás alá eső gondatlansága, mulasztása vagy szándékos cselekménye megsérti a csődhitelezőnek vagyonjogi érdekeit, mert a csődhitelező a csődvagyon elégtelensége miatt elveszti követelését vagy annak egy részét, a csődhitelező tehát szintén sértett fél. E szerint ugy a tömeggondnok a törvényen alapuló hatásköréből kifolyólag a csődtömegre, valamint az egyes csődhitelezők saját követeléseikre nézve a Bp. 13. §-a értelmében külön-külön