Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 384. §. 163 ban ezen bűncselekményre nézve az esküdtek feleletével a megállapítás az, hogy az ugy követtetett el, hogy a sértett félre vagy F. Petru, vagy Ny. Miklós rálőtt. Ezen vagylagosságnál fogva, melynek folytán nem tudható, hogy F. Petru, mint tettes, vagy mint tettestárs bünös-e, avagy, hogy nem ő, de Ny. Miklós bünös-e, a F. Petrura vonatkozó megállapítás teljesen határozatlan, s ezt nem oszlatja el a Ny. Miklósra vonatkozó C) I. csoport 1. sz. kérdésre adott felelet sem. (1907 decz. 19. 9767.) ff) A sértett a szenvedett sérülés következtében bal fülének hallóképességét teljesen elvesztette és rendes foglalkozásának folytatására hosszú időre képtelenné vált; s minthogy ezek a körülmények a táblának merőben téves jogi felfogásával (303. §. 1. tétel) ellentétben vádlott cselekedetét, a súlyos testi sértésnek a Btk. 303. §-ában meghatározott minősitett esetei közé utalják; ezek szerint a másodbiróság Ítélete indokolásának az elsőbirói ténymegállapításra vonatkozó (azt elfogadó) része az Ítélet rendelkező részének ellenmond. (1908.) gg) A tábla valónak fogadta el, hogy a vádlott az öntudatlanságig részeg állapotban volt; a tábla azonban tényként azt is megállapította, hogy a dulakodás közben a sértett tett oly mozdulatot, melynek következtében keze a vádlott szájába került és vádlott ösztönszerű védekezésében harapta meg a szájába került kezet és ezekből a tényekből a vádlott szándékának fenn nem forgását állapította meg. Már pedig az öntudatlanságra, a védelmi helyzetre és a szándék hiányára vonatkozó megállapítások össze nem férnek. (1908. évi június hó 4-én, 4311. szám.) Bp. 384. §. 11. p. 20S. ítélethozatal előtt a 384. §. 11. p. alapján semmiségi ok nem jelenthető be. C: Minthogy a Bp. 384. §-a 11. pontjának világos tartalma szerint a semmiségi ok abból áll, ha az Ítélet törvényszerű vád nélkül van hozva, a 384. §-ának 11. pontjában meghatározható seremiségi okra alapitható semmiségi panasz használatához tehát a törvény szerint a feltétel az, hogy ítélet legyen, amiből természetszerűen következik, hogy amig ítélet nincsen (t. i. főtárgyalás folyamán), addig az említett 11. pontra alapitható semmiségi panasz használata tárgyának a hiánya miatt ki van zárva; ezeknél fogva a semmiségi panaszt is a Bp. 434. §-ának 3. bek. értelmében vissza kellett utasítani. (1907 ápr. 3. 3240. sz.) 209. ítélet és vád viszonya egymáshoz. Ha az alsóbirósági Ítélet ténymegállapításai nem terjeszu*