Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. $84. §. 149 sert azzal a kérelemmel, hogy az az iratokhoz csatoltassék annál inkább, „mert a bennök foglaltakon kivül a bűnügyre vonatkozó­lag más vallomásom, megjegyzésem vagy észrevételem nincsen." Tény továbbá az is, hogy a vizsgálóbírónál 1909 június 19-en tör­tént kihallgatása alkalmával jegyzőkönyvbe vétette azt is, „hogy az esetre vonatkozó részletes feljegyzésemet bemutatni és kérem azt az iratokhoz csatolni." s végül tény az is, hogy ez a feljegyzés­nek nevezett irat a vizsgálóbiró által a jegyzőkönyvhöz csatol­tatott. Minthogy pedig ezek szerint ez az irat Jánossy Aladár vád­lott vizsgálati vallomásának kiegészitő részét képezi, a vizsgálati vallomása pedig a főtárgyaláson felolvastatott, önként követke­zik ebből, hogy a vizsgálati vallomásnak kiegészitő része is felol­vasandó lett volna. Mit sem változtat ezen álláspont helyességén az a körül­mény, hogy a bemutatott irat tartalma nincsen jegyzőkönyvbe foglalva, illetve, hogy a vizsgálóbiró ennek az iratnak tartalmára vonatkozóan Jánossy Aladár vádlottat tüzetesen ki nem hall­gatta s ezekhez teendő vallomását jegyzőkönyvbe nem foglalta, mert ennek mellőzése a feljegyzés tartalmát és czélját nem mó­dosíthatja, sem pedig azon a tényen, hogy ezt Jánossy Aladár vádlott irta, s hogy ezt ő vallomási jegyzőkönyvéhez kívánta csa­toltatni, nem változtathat. De különben maga az esküdtbíróság is elfogadta azt, hogy ez a feljegyzés Jánossy Aladár vádlottnak a vallomása, de csak azért nem engedte meg a felolvasását, mert az előirt alakszerűsé­gek megtartásával jegyzőkönyvbe foglalva nem lett. Ámde a jelen esetben a vizsgálati cselekmény nem állhatott másból, mint jegy­zőzőkönyvbe venni Jánossy Aladár vádlottnak azt a kérelmet, hogy a bemutatott feljegyzéseit a vizsgálati vallomásához kívánja csatollatni, s a bemutatott feljegyzést az iratokhoz csatolni. Ez pedig megtörtént az 1909 június 19-én felvett ós szabályszerűen kiállított jegyzőkönyv tartalma szerint. Az esküdtbíróság hivatkozik a Bp. 132. §-ára is, mely sze­rint a terheltet élőszóval kell kihajigálni s kivételesen megenged­hető, hogy a terhelt Írásbeli feljegyzéseit is megtekinthesse. Ez az érv azonban sikerrel jelen esetben nem volt használ­ható, mert Jánossy Aladár élőszóval adta elő a jegyzőkönyvbe fog­laltakat s az a kérelme, hogy a feljegyzés az ő vallomási jegyző­könyvéhez csatoltassék, egyáltalán megtagadható sem volt. De ha ez a feljegyzés a jelen esetben vallomásnak nem is lett volna tekinthető, akkor sem lett volna annak felolvasása meg­tagadható, mert mint bíróságon kivül tett beismerés, mint az ügyre vonatkozó nyilatkozat felolvasandó lett volna.

Next

/
Thumbnails
Contents