Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 384, §. 145 zat nélkül hagyása miatt bejelentett semmiségi panasz esetén — aC. érdemileg méltatva az inditványt, dönti el, hogy a sérelem relevan* volt-e. C: Minthogy a Bp. 393. §-ának 1. bek. szerint, a vádlott a felebbviteh főtárgyaláson is jelenthet be uj bizonyítékot, a T. a. Bp. 384. £-ának 9. pontjába ütköző szabálytalanságot követett el azzal, hogy ugy a felébbviteli főtárgyalás rendjén közbenszóló végzéssel nem hozott, mint Ítélete sem foglal magában a kért bi­zonyitáskiegészités tekintetében határozatot. Ennek dacára azonban a semmiségi panasz alaptalan, az idézett 384. $-ának 3. bekezdése szerint az ezen szakasz 9. pont­jában megjelölt semmiségi ok sem a vádlott terhére, sem vádlott javára nem érvényesíthető, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem nem volt befolyással az Ítéletre. ($01. febr. 6. 1186.) = A C. ez eselben érdemileg méltatta a felajánlott bizonyí­tékokat, mielőtt a fenti eredményre jutott. 201. Tanúkihallgatás mellőzése miatt megsemmisités. Cl.: A védő a sértett nő tisztességes vagy tisztességtelen vol­tára vonatkozólag }'. I. tann kihallgatását kérte. Minthogy P. I. tanút illetőleg nem forog fenn oly törvényes ok, mely miatt nevezett tanu a tanuzástól elzárható lenne, a tanú által bizonyittatni kivánt körülmény pedig olyan, mely az esküd­tek véleményére esetleg befolyással lehet és így a bíróság akkor, mikor a védő indítványa ellenére határozott, a törvénynek a vé­delem szen pontjából lénvegcs rendelkezését megsértette. (1908 márc. 3. 1683. sz.) 202. Vádlott előélete bizonyitás tárgyává tehető. C: Nincs alapja az özv. K. M.-né vádlott részéről a Bp. 384. §-a 5. és 9. pontjainak felhívásával a miatt bejelentett sem­miségi panaszoknak, mert a tanukhoz nevezett vádlott előéletére vonatkozó kérdések is intéztettek. Az volt ugyanis a vád, hogy özv. K. M.-né meggyilkoltatta a házastársát. Midőn tehát e cse­lekmény lélektani rugóit kutatva a kihallgatott tanukhoz abban az irányban is intéztettek kérdések, hogy özv. K. M.-né milyen előéletet folytatott, nem volt-e szerelmi viszonya U. J. vádlottal, vagy mással? nem lehet azt mondani, hogy a tanukhoz olyan kér­dések intéztettek, melyek nincsenek az ügygyei összefüggésben s szükség nélkül sértik másnak becsületét, mert az azokra várt fele­letek eshetően világot vethettek volna azokra az okokra és körül­ményekre, melyek özv. K. M.-nét a vádba vett cselekmény elkö­vetésére indíthatták. A kifoErasnit kérdések feltétele tehát nem ütközik a Bp. 307. Bűnvádi perrendtartás. 10

Next

/
Thumbnails
Contents