Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 374. §. körű biróság elé tartozónak tűnik fel, az eljárást a kisebb hatáskörű bíróságnak csak a főtárgyalás elrendelése előtt engedheti át; már pedig a kir. Guria állandó gyakorlata szerint is vitán felül áll, hogy az esküdtbíróság nagyobb hatáskörű bíróság, mint az esküdtek közreműködése nélkül működő büntetőtörvényszék. Nyilvánvaló mindezekből, hogy a kir. törvényszék mint esküdtbíróság, a jelen bűnvádi ügyet a bizonyító eljárás befejezése után a törvény megsértése nélkül már nem utalhatta a kir. törvényszék, mint büntetőbíróság elé. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposan felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. (G. 1910 január 18. 350/910. sz.) 171/c. Ha az esküdtek a halált okozó súlyos testi sértés büntette tárgyában feltett kérdésre „nem'"-mel válaszoltak s csak a súlyos testi sértés bűntettét állapították meg: a biróság sulyositó körülményként nem állapithatja meg azt, hogy sértett halála vádlott cselekménye folytán következett be; mert ennek mint minősitő, illetve bünösségi körülménynek megállapítása az esküdtek hatáskörébe tartozik. Az esküdtek a hozzájuk intézett, a Btk. 306. §-ában meghatározott, halált okozó súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát kimerítő I-ső fökérdésre nemmel, — és csupán a 301. §. első tételébe ütköző súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát tartalmazó 11-ik íökérdésre feleltek igennel, mihez képest az esküdtbíróság a vádlottat az utóbb meghatározott súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek. Habár ebből nyilvánvaló, hogy az esküdtek meg nem állapítottak, az esküdtbíróság pedig a Bp. 373. 374. fc-ainak icndelkezéséhez képest megállapíthatod ebben az esetben oly tényt, aminek alapján bármely vonatkozásban az volna kimondható, hogy az ifj. K. J. sértettnek halála, a vádlottnak terhére a fentiek szerint megállapított tettel okozati összefüggésben áll; mégis az esküdtbíróság ítéletének indokolásában, a büntetés kiszabására vonalkozó részben, a vádlottnak terhére súlyosítóul mondotta ki azt, hogy az ifj. K. J. sértettnek halála a vádlott cselekménye folytán következett be. Minthogy a kir. Guria a Bp. 437. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez képest ebben az esetben köteles határozatát az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani, az esküdtbiróságnak a sulyositó körülményt tárgyazó fentebbi ténymegállapítása pedig ellentmond az Ítélet rendelkező részének, mert az esküdtbíróság, az esküdtek határozatához képest, a vádlottat a Btk. 301. §-ának első tételében meghatározott súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek, holott a büntetés kiszabására vonatkozó indokokban, a vádlott terhére súlyosítóul egy oly ténykörülményt fogadott el valónak, mely