Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 361. §. 111 Ez különben ellenkeznék a B. P.-nak az esküdtbíróság előtti eljárásra vonatkozó elvi rendelkezéseivel is, mert ezek szerint a bűnösség kérdését s ezzel kapcsolatban a vádbeli cselekmény minősítésére, valamint a beszámithatóságot és büntethetőséget érintő körülményekre vonatkozó ténykérdéseket is az esküdteknek kell eldönteniük, az esküdtbíróság tehát az esküdtek hatáskörébe nyúlna, ha az indítványozott külön kérdések feltevését a B. P. 361. §-ának esetén kívül is megtagadná és ezáltal az esküdteket megfosztaná attól, hogy ama kérdések tárgyában ők határozhassanak. Már pedig a jelen esetben az esküdtbíróság az e tárgyban hozott közbeszóló végzésében s az ítéletében felhozott indokok szerint H, F. vádlott védőjének a bünsegédi részességre vonatkozóan indítványozott kérdések feltevése iránt előterjesztett indítványát nem a törvényből, hanem a bizonyítékok mérlegeléséből merített azon oknál fogva utasította el, mert vádlott beismerése s a bizonyító eljárás egész anyaga alapján ugy találta, hogy ez a vádlott a vádbeii cselekmény elkövetése körül a bünsegédi részességet meghaladó olyan tevékenységet fejtett ki, mely az anyagi jog szabályai szerint a lárstettesség fogalma alá esik. Az esküdtbíróság tehát ezzel a határozatával a tények megállapításába, bocsátkozott s az ebből vont következtetés alapján utasította el, a bünsegédi részességre vonatkozó külön kérdések feltevése iránt előterjesztett indítványt; minthogy pedig a jelen eselben nincs olyan törvényből meríthető ok, mely a B. P. 361. §-a szerint az esküdtbiróságnak a szóban forgó indítvány elutasítása tárgyában hozott határozatát igazolhatná: a B. P. 427. §-ának 4. pontjában meghatározott alaki semmiségi ezúttal fenforog. (1908. ápr. 2-án, 2553. sz.) 152. Nem törvényből, hanem a bíróság nézetéből merített ok ax, hogy a tényállás nem változott meg olyképpen, hogy a védő által indítványozott különkérdés fölvehető lenne. Vádlott és védője a Bp. 384. §-ának 9. pontja, valamint a 427. §-nak 4. pontja cimén azért éltek semmiségi panaszszal, mert arra nézve, hogy vájjon nem többek bántalmazásából származott-e a halált okozó súlyos testi sértés, a védő részéről az esküdtekhez intéztetni kivánt külön kérdés feltételét a bíróság megtagadta. C: Az esküdtbíróság a kérdés feltevését azért utasította el, mert a tényállás nem változott meg olyképen, hogy a védő kérdésében foglalt minősítés felvehető lenne. Ámde a bizonyítás eredményének mérlegelése és a bizonyítás szempontjából a tényeknek megállapítása nem az esküdtbíróság, hanem az esküdtek hatáskörébe tartozik, a vádlottnak ég vó-