Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

100 Bp. 355. §. Az esküdtbirósági Ítélet ellen vádlott törvényhelyre való hi­vatkozás nélkül abból az okból jelentett be semmiségi panaszt, mert a biróság a kérdések feltételénél a törvényt megsértette az által, hogy a kérdésekbe a sajtóközleménynek a vád tárgyává tett részét szószerint bele nem foglalta. A semmiségi panasz nem ala­pos, mert eltekintve attól, hogy a vádlott maga sem indítványozta a íőkei éléseknek olyan módon való szerkesztését, amely alapon azt most sérelmesnek tartja, a kérdéseknek feltétele különben is meg­felel a Bp. 574. §. ama rendelkezésének, hogy a főkérdésbe a vád tárgyává tett bűncselekménynek megkülönböztetésére szolgáló saj ('közleményt, annak a vádiratban megjelölt szavaira való uta­lással említendő meg stb. (C. 1908 április hó 15. — 2914. sz.) 147/h. Szándékos emberölés bűntetten kivül gondatlanságból okozott emberölés vétségére is fel kell tenni a kérdést, ha vádlott erre utaló té­nyeket hozott fel védelmére. F. F. vádlott, az ellene szándékos emberölés büntette miatt emelt váddal szemben, a főtárgyalás rendén azzal védekezett, hogy a vádbeli eset alkalmával a szabad mezőn, az éj homályá­ban uíána szaladóknak lábdobogásá'ól megijedve, hirtelenül abba az irányba lőtt, honnan a hang halatszett, anélkül, hogy valakit látott volna, állítván, hogy szándéka nem ember élete vagy testi épsége ellen, hanem csupán elijesztésre irányult. E védekezés folytán és a bizonyító eljárás nyomán ugy a védőügyvéd, vala­mint az esküdtek a gondatlanságból okozott emberölés vétségre vonatkozó kérdés feltevését kérték. A Bp. 356. §. értelmében, ily esetben az esküdtekhez külön kérdést kell intézni s a Bp. 361. §-ának rendelkezése szerint: külön kérdésnek feltevése iránt elő­terjesztett indítvány csak a törvényből merített ok alapján utasít­ható el. A fenforgó esetben azonban az esküdtbíróság a gondat­lanságból okozott emberölésre vonatkozó külön kérdést nem ily oknál fogva mellőzvén: ez által az esküdtek határozatával eldön­tendő kérdést, azoknak határozata alól el- és a maga elbírálásá­nak körébe vonta, ezzel pedig a bpr. 427. §. 4. pontjába ütköző semmiséget követett el, s minthogy a védőügyvéd emiatt már a kérdések feltevése alkalmával semmiségi panaszt jelentett be, — ítélethozatal után pedig vádlott a védője által bejelentett peror­voslathoz csatlakozott s eként az előlemliteít semmiségi panaszt is fentartotta: ugyanazért a vádlott érdekeinek sérelmével, a tör­vény megsértésével hozott esküdtbirósági Ítéletet, a bpr. 437. §. második bekezdése értelmében megsemmisíteni és az ügyet uj es­küdts/.éki tárgyalásra utasítani kellett. (G. 1901 október hó 16. — 6131. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents