Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

9> 2. Ha ilyen bűnügyben a vád elejtetik, a hadi törvényszék nem határozhat abban a kérdésben, vájjon az ügy a polgári büntetőbírósághoz átteenddő-e vagy sem, hanem köteles a vádelejtésnek pusztán formai okából, vádlottat a vád alól felmenteni. 3. Vádlottnak, vádelejtés folytán, a vád alól történt felmentése nem gátolja a polgári vádhatóságot abban, hogy ott, ahol a vádlott csak egyes bűncselekmények miatt áll katonai büntető bíráskodás alatt, vádlott bűnvádi üldözése iránt, saját hatáskörében intézkedjék. * Az x-i hadosztálybíróság vádlottakat, a Kbtk. 327. §-ában meghatározott büntetés vádja alól, vádelejtés folytán, a Kbp. 306. §-ának 2. pontja alapján felmentette, s egyben, az ítélet rendelkező részébe azt a határozatot vette be, hogy az iratoknak az illetékes polgári ügyészséghez leendő áttételét mellőzi. Ezt, az ügyfelek megnyugvása folytán, a kihirdetéskor jogerőssé vált ítéletet, a honvéd koronaügyész, a jogegység érdekében, a Kbp. 358. §-ának 6. pontjában foglalt semmiségi okon megtámadta és indítványozta, hogy az első fokú ítélet oldassék fel s az ügynek, az illetékes polgári hatósághoz való áttétele rendeltessék el. A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék, a semmiségi panasz alább érintett részét, mint alaptalant elutasította, ellenben a semmiségi panasz ama részét, amely amiatt emeltetett, hogy az elsőfokú bíróság törvényt sértett akkor, amikor az iratoknak az illetékes polgári ügyészséghez leendő áttételét mellőzni rendelte, alaposnak találta, s ehhez képest kimondotta, hogy az x-i honvéd hadosztálybíróság vonatkozó ítélete, a törvényt megsértette annyiban, amennyiben az iratoknak a polgári ügyészséghez való áttételét mellőzni rendelte, s így a legfelsőbb honvéd törvényszék az elsőfokú