Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

13 nácselnökök és tanácsosok, valamint a honvéd koronaügyész és helyettesei ellátandók. Sőt, hogy a bírói gyakorlat az egész fegyveres erőn belül is lehetőleg egységes legyen, vagy legalább is annak egységes volta előmozdíttassék, az említett határozatok egy-egy példányát a legfelsőbb honvéd törvényszék, a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb honvéd törvényszéknek is megküldeni tartozik. Ezenkívül, a legfelsőbb honvéd törvényszéknél egy ú. n. „Határozat-gyűjtemény" is készítendő, amelybe minden teljes-űlési határozatot, továbbá a vezető tanácselnök által kiválasztandó, minden elvi jelentőségű tanácsi határozatot, elvi szempontból lényeges tartalmával együtt, a határozatot hozó tanács megnevezése mellett, időrendben egymás után, folyószámok alatt, be kell vezetni. Ha valamely, a Határozat-gyűjteménybe felvett határozatot a teljes-űíésnek későbbi határozata megváltoztat, ezt a megváltoztatott határozatnál elő kell jegyezni. A legfelsőbb honvéd törvényszéknél és a honvéd koronaügyésznél alkalmazásban levő igazságügyi tisztek, a Határozat gyűjteményt bármikor megtekinthetik. A felső bíróságoknak, elvi jelentőségű kérdésekben hozott határozatait, döntvényeknek szokás nevezni, noha a szó szoros értelmében véve, a döntvény fogalma alá csak a teljes ülési határozatok tartoznak. Elfogadott dolog azonban a jogi szakirodalomban, a felső bíróságok minden elvi jelentőségű határozatát — átvitt értelemben — szintén döntvénynek nevezni. A katonai büntetőjogban elvi jelentőségű tanácsi határozat és teljes-űlési határozat között disztingválni, semmiféle gyakorlati jelentőséggel nem bírna, miután mindkettőnek joghatálya egyforma. Az elvi jelentőségű tanácsi határozat csak úgy köti az egyes tanácsokat, mint a teljes-űlési határozat és utóbbi csak úgy megváltoztatható a