Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

138 jából elkövetett bármely cselekmény, a Kbtk. 327. §-ába ütköző, az állam hadiereje elleni bűntett. Mindezekhez képest, a Kbp. 371. §. 3. bekezdésének 4. ponja alapján, a semmisségi panaszt a fenti irányban alaposnak elismerni és az elsőfokú ítélet megfelelő feloldása mellett vádlottat, a Kbtk. 183. §-ába ütköző s a 198. §. szerint büntetendő szökésben és az állam hadiereje elleni bűntettben (Kbtk. 327. §.) kellett bűnösnek nyilvánítani és a büntetését ennek megfelelően megállapítani. Jegyzet. 1. Figyelemreméltók a L. L. T. 1915. évi október hó 21-én kelt R. 566/15. számú határozatéiban (38. sz. döntvénye), a Kbtk. 191. §-ára vonatkozó fejtegetések, amelyeknek során az indokolás ki emeli, hogy ha valaki ellen a Kbtk. 191. §-a nyer alkalmazást, úgy ebben az esetben halmazatról nem lehet szó, mert a törvénynek más irányú megsértése a Kbtk. 191-, 192-, 194 : 1. — 197 : 1. és 2. §§-aiban már kellőképen tekintetbe van véve. 2. Idegen állam hadiszolgálatába lépésre vonatkozólag L a L. H. T. 43., — a Kbtk. 327 és 334 : c) §§ között létesülő és fennti döntvényben csak érintett halmazat kérdésére pedig a 49. sz. döntvényét. 39. sz. döntvény. (Kelt 1917. évi október hó 30-án a P. 349/17. számú ügyben). 1. Az a meghatalmazás, amely csupán vádlott védelmére szól, nem jogosítja fel a védőt arra, hogy vádlottnak, mint egyszersmind magánpanaszosnak nevében is, külön felhatalmazás nélkül, eljárhasson; 2. Ha a védőnek erre szóló külön felhatalmazása hiányzik, ez a hiány a magánpanaszosnak, a perorvoslat bejelentésére meghatározott törvényes határidőn túl való meghallgatásával nem pótolható. *