Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

132 37. sz. döntvény. (Kelt 1917. évi október hó 23-án ,a P. 516/17. számú ügyben). A Kbtk. 316. §-ában, a delictum sui generisi képező „a katonai bűntetthez való segélynyújtás" van büntetendőnek nyilvánítva, és pedig tekintet nélkül arra, vájjon a segélynyújtás a segélyezett katonai bűntettet illetően eredményes volt-e vagy sem. A m. kir. x-i. honvéd hadosztálybíróság, bűnösnek mondta N. N. polgári egyént a Kbtk. 316. §.-ába ütköző, az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való segélynyújtás által elkövetett bűntett kísérletében, melyet azáltal követet el, hogy egy közöshadseregbeli gyalogost, a k.-i helyőrségi kórházból szándékolt megszökésében akként igyekezett elősegíteni, hogy annak részletesen leirt tervezete és utasítása szerint,. K. városban, az illető gyalogos által kijelölt utcában lakást fogadott fel, továbbá annak részére polgári ruhát és pénzt szerzett be, illetve készített elő. Ez ellen az ítélet ellen vádlott semmiségi panaszt jelentett be, amelyben a Kbp. 358. §.-ának 9:a pontjára hivatkozással azt vitatta, hogy a terhére rótt tett nem bűncselekmény, minthogy az illető gyalogos a szökést véghez nem vitte, sőt meg sem kísérelte. A legfelsőbb honvéd törvényszék vádlott semmiségi panaszának, mint alaptalannak, a Kbp. 371. §. 2. bekezdése alapján helyt nem adott. Indokok: A Kbtk. a 316. §-ban, nem a Kbtk. 11. §-ában meghatározott accessorius jellegű bűnsegélyt, hanem a delictum sui generissé avatott, „a katonai bűntetthez" (Kbtk. 316. §. széljegyzete) való segélynyújtást nyilvánítja büntetendőnek, vagyis a katonai érdekek megóvásában