Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A bíróság tehát az eredeti állapot helyreállítására, illetőleg természetbeni kártérítésre irányuló kereset alapján is marasztalhat pénzbeni kártérítésben. A gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyban az eredeti állapot helyreállítására, illetőleg a természetben való kártérítésre irányuló követelés és a pénzbeni kártérítési követelés elévülési ideje nem azonos. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában — ha jogszabály kivételt nem tesz — a pénzkövetelések elévülési ideje egy év, más követelések viszont az általános elévülési idő, tehát öt év alatt évülnek el. Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint — a bíróság a kártérítés módjának megállapítása tekintetében a felperes kereseti kérelméhez nincs kötve, felmerül az a kérdés, milyen esetekben évül el a gazdálkodó szervezetek közti jogviszonyokban a kártérítési követelés egy év és milyen esetekben öt év alatt. Az eredeti állapot helyreállítására, illetőleg a kár természetben való megtérítésére irányuló igény elévülési ideje a gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyokban sem rövidebb, mint más jogviszonyokban. Ezeket tehát az általános Öt éves elévülési időn belül lehet érvényesíteni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kereset az eredeti állapot helyreállítására vagy a kár természetben való megtérítésére irányul ugyan, a bíróság azonban annak megállapítása mellett, hogy az nem lehetséges, vagy a körülmények a kár természetben való megtérítését nem indokolják, a keresettel érvényesített mód helyett a kár pénzbeni megtérítését rendeli el. A „felváltó szolgáltatás" elévülési idejénél, ezért ilyen esetekben is az öt éves elévülési időt kell figyelembe venni. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben rendszerint nem lehetséges, hogy pénzbeni kártérítés helyett más kártérítési mód legyen követelhető. Ilyen legtöbbször az elmaradt haszon követelése. Más esetekben a konkrét eset körülményei folytán (pl. a gazdálkodó szerv irodájában elégett értékes festmény miatt érvényesített kártérítés) csak pénzbeni kártérítés lehetséges. Ilyenkor a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni, ha a keresetet a követelés esedékessé válásától számított egy éven túl nyújtották be, és az alperes elévülési kifogással él. A gazdálkodó szervezetektől — a velük szemben támasztandó magas gondossági mérce folytán — elvárható, hogy igényeiket mielőbb érvényesítsék. Ennek rendszerint eleget is tesznek. A gazdálkodó szervezet a pénzbeni kártérítési igény elévülése után az eredeti állapot helyreállítására, illetőleg természetbeni kártérítésre irányuló igényt érvényesíthet. Ha azonban az eset összes körülményei nyilvánvalóvá teszik a bíróság számára, hogy a kártérítési igény ilyen módon való érvényesítése kizárólag a pénzbeni kártérítési igény elévülési következményeinek elkerülését célozza, a bíróság eltérhet a keresetben foglalt kártérítési módtól és a felperes kereseti követelését pénzbeni kártérítési igényként bírálhatja el, és — ha az alperes elévülési kifogást tett — a keresetet elutasíthatja. 77