Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

ségnek. Hozzáigazíthatja az általános kártérítés mértékét a hibásan teljesített vagy nem teljesített szerződés értékéhez is. A kár összegének mérlegeléssel történő meg­állapítása az elvesztett piacokon elért átlagos nyereség figyelembevételével is történ­het. Ezekben az esetekben a mérlegeléssel történő becslés a kiesett ügyletek volu­menére vonatkozik. Meg lehet azonban állapítani azon az alapon is, hogy a piaci jóhírnév csökkenése következtében az üzletkötésre csak kedvezőtlenebb feltételek mellett kerülhetett sor. Természetesen általános kártérítés megállapítására a gazdasági perekben a fent említett körön kívül is minden olyan esetben sor kerülhet, amikor a bíróság úgy találja, hogy a kár összege az általában alkalmazott kárszámítási és bizonyítási módszerekkel pontosan nem állapítható meg. így — a jogellenesen okozott kár esetén kívül — akkor is, ha a megrendelő a Ptk. 381., illetve 395. §-a rendelkezései alapján elállt a szerződéstől, köteles azonban a szállító, a vállalkozó kárát megtéríteni. Az általános kártérítés a gazdálkodó szervezet pontosan ki nem számítható vagyoni kárait egyenlíti ki. Ez az állásfoglalás természetesen nem érinti a Legfelsőbb Bíróság 16. számú Irányelve 8. pontjának azt a rendelkezését, hogy a gazdálkodó szervezet a gazdasági forgalomban való részvételének jelentős hátrányos befolyá­solása esetén nem vagyoni kártérítésre jogosult. GK 36. szám (A GK 42. számú állásfoglalással módosított szöveg) /. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiben az ár, illetve a díj (a továbbiakban: ár) meghatározásának olyannak kell lennie, hogy az ár tekintetében bizonytalanság ne keletkezzék. Az ár meghatározottnak tekintendő, ha azt a szerződés és az árszabályozó rendelkezések alapján a teljesítéskor ki lehet számítani. Ennek az árnak az érvényesítéséhez nincs szükség a felek újabb megegyezésére vagy a szerződés módosítására. II. Ha a szolgáltatás tárgyára a jogszabály rögzített (fix) árat állapít meg, gazdál­kodó szervezetek között a szerződés — a felek eltérő megállapodása esetén is — ezen az áron jön létre. Ez az elv érvényesül megfelelően akkor is, ha a rögzített (fix) árat kötelezően meghatározott mértékű felárral növelni vagy ugyanilyen árengedménnyel csökkenteni kell. III. Ha a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek rözített (fix) ára nincs, nem tudnak megállapodni, az ár kérdésében felmerült vita rendezése céljából gazdasági per indítható. Ha a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá nem eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek rögzített (fix) ára nincs, nem tudnak megállapodni, szerződési ügyben a per csak közös megegyezéssel indítható. 59

Next

/
Thumbnails
Contents