Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

erők kártételeiről is védeni rendeli. A 11. § (1) bekezdése biológiai, vegyi, sugárzó anyagok hatásától kívánja az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait megóvni, a (2) bekezdés pedig tiltja az embert, illetőleg az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait károsító vagy veszélyeztető más rezgések és sugárzások előidézését. A továbbiakban a tv. 15. §-a a földnek hulladékkal és más módon történő szennyezését, 17. §-ának (1) bekezdése pedig a vizek fertőzését és káros szennyezését tiltja. A 18. § kimondja, hogy üzemet, létesítményt csak olyan szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését kizárja. Külön kiemeli, hogy a szennyvíz előzetes tisztításáról jogszabályokban meghatározott más esetekben is gondoskodni kell. A vizek védelme érdekében a tv. 22. §-ának (2) bekezdése olyan vízi létesítmények, védőmüvek készítését, illetőleg olyan eljárások alkalmazását rendeli, amelyek csökkentik, illetőleg megakadályozzák a vizek ártó hatásának lehetőségét. Az utóbbi, csak példaként felsorolt rendelkezések a föld és a vizek védelmére alkotott szabályok részei, hasonló rendszerben és részletességgel szabályozza azonban a tv. a levegő és az élővilág, a táj és a települési környezet védelmét is. Az emberi környezet védelméről szóló törvény említett rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítását szolgáló részletes előírásokat, műszaki és technológiai követelményeket, továbbá a szakmai tapasztalatokat a vállalkozónak kell ismernie, illetve a szakvállalat feladata, hogy az alaplétesítmény jellegétől, funkcionálásából kiindulva a környezetet károsító hatásokat megfelelő berendezésekkel, ilyenek tervezésével vagy kivitelezésével megakadályozza. A beruházások rendjéről szóló jogszabályok között a 4/1976. (XII. 28.) OT—PM számú együttes rendelet a beruházások környezeti kihatásaira vonatkozóan részletes előírásokat is tartalmaz, amelyek a vállalkozóknak is útbaigazítást adnak ezt érintő tevékenységüknél. Ez ma már olyan szakszerűségi követelmény, amelynek meg nem tartása az építési, illetőleg a használatbavételi engedély kiadásának a megtagadását is eredményezheti. Mindezek folytán elsősorban a vállalkozónak kell mérlegelnie, hogy a megrendelői utasítás olyan szakszerűtlenséget eredményező utasítás-e, amelynek teljesítése esetén a munkavégzés jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, illetőleg az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezethet. A Ptk. 392. §-ának (3) bekezdése szerint ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős, ha azonban a megrendelő az utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha a vállalkozó nem áll el a szerződéstől, a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Nem végezheti el azonban a vállalkozó a munkát, ha — amint azt a Ptk. 392. §-ának (4) bekezdése tartalmazza — az utasítás szerinti munkavégzés jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezethet. A Ptk. említett rendelkezéseiből következik, hogy a jogszabály a vállalkozó figyelmeztetési kötelezettségének előírása mellett kockázatviselési lehetőséget ad a meg49