Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Az indokolás b) pontja első bekezdésének új szövege: „Gazdaságirányításunk elveivel az áll összhangban, hogy a szerződés a konkrét és tényleges szükségletek, valamint a reális kielégítési lehetőségek mérlegelésén alapuló, az érdekek, előnyök, kockázatok és a felelősség figyelembevételével kialakított gazdasági megállapodás legyen. Ezért jelentős tere van a szerződéskötési szabadságnak és a szerződéskötési kötelezettség csak meghatározott szűk körben, s általában csak a szolgáltatót terheli. Ez ad tartalmat annak az általános jellegű szabálynak, amely szerint a szerződés általában a felek megállapodásával jön létre." A második bekezdésben a „[Ptk. 207. § (1) bek.]" hivatkozás helyébe a „[Ptk. 205. § (1) bek.]" hivatkozás lép, a harmadik bekezdésében pedig a „[Ptk. 208. § (1) bek.]" helyébe a „[Ptk. 207. § (1) bek.]" szöveget kell felvenni. Az utolsó bekezdés elmarad. A GK 11. sz. állásfoglalás első mondatában a „Szállítási vagy szocialista szervezetek közötti vállalkozási szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a választott szavatossági igényét mindaddig megváltoztathatja..." mondatrész helyébe a következő szöveg lép: „A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a választott szavatossági jogról addig térhet át másikra...". Az állásfoglalás indokolásának első bekezdése helyébe a következő szöveget kell felvenni: „A Ptk. 307. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át." A második bekezdésbe „Ezek a jogszabályok azért engedik meg" szavak helyébe „A Ptk. azért engedi meg" szavakat kell felvenni. A GK 12. sz. állásfoglalás fennmaradó második bekezdésében „A kötelezett a hibás termék kicserélését (a munka újbóli elvégzését) akkor is felajánlhatja, ha a megrendelő" mondatrész helyébe az alábbi szöveget kell felvenni: „A kötelezett — ha az a jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges — a hibás dolgot akkor is kicserélheti vagy a szolgáltatást újból teljesítheti (a munkát újból elvégezheti), ha a jogosult A módosított indokolás a következő: „A szerződés hibás teljesítése miatt érvényesített szavatossági jog megváltoztatásával függ össze az a kérdés, hogy a jogosultnak a szavatossági igények közötti választási, illetőleg változtatási joga miképpen viszonyul a kötelezettnek ahhoz a jogához, hogy a hibás szolgáltatást kicserélheti s hogy köteles-e a megrendelő a kívánt kijavítás vagy árleszállítás helyett a kicserélést elfogadni. A Ptk. 306. §-ának (6) bekezdése megengedi, hogy ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélhesse. A Ptk. 311. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. A jogszabály a kicserélésre, illetőleg a szolgáltatás újbóli teljesítésére csak olyan korlátozást tartalmaz, hogy az a kötelezettnek csak akkor áll jogában, ha a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, nem határozza meg azonban, hogy a kötelezett a kicserélést (a szolgáltatás újbóli teljesítését) meddig választhatja, meddig ajánhatja 38