Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Ha késedelmes teljesítés esetében meg lehet állapítani, hogy a késedelemnek részben - a késedelem bizonyos szakaszában — valójában a jogosult volt az okozója, nincs helye a késedelem egész idejére kötbér kiszabásának és a jogosult közrehatása miatt a kötbér mérséklésének, hanem a kötelezett késedelmét — és vétkessége esetében kötbérfizetési kötelezettségét is — csak arra az időszakra lehet megállapítani, amely idő alatt nem a jogosult magatartása késleltette a teljesítést. Ilyen esetben ugyanis nem kötbérmérséklési kérdésről, hanem arról van szó, hogy a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja [Ptk. 303. § (3) bek.], az utóbbi hiányában pedig a kizárt időre késedelmi kötbér egyáltalán nem jár. Megfelelő esetben azonban az előbbiek szerint kiszabott kötbér mérséklésének is helye lehet az általános szabályok szerint. A kiemelt szempontoknak, illetve az adott ügy összes körülményeinek összetettségükben való vizsgálata, a megállapított tények gondos értékelése útján kell végül is elbírálni, hogy a tárgyalt esetben mérséklésnek helye van-e. Szem előtt kell tartani természetesen azt is, hogy a kötbér mérséklése, amint erre a Ptk. indokolásának fent idézett része is rámutat, általában csak kivételes esetekben indokolt. GK 18. szám (A GK 22. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegése esetén a fél a kötbér és kártérítés fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőnek nem róható fel. b) Ha a szerződésszegés kizárólag a közreműködőnek róható fel, helye lehet a felet terhelő kötbér — a közreműködővel kötött szerződés értékének figyelembevételével történő — mérséklésének, illetve a fizetett és kapott kötbér közötti különbözet áthárításának a közreműködőre. c) Ha a szerződésszegés mind a félnek, mind a közreműködőjének felróható, a közreműködőt a bíróság a kötbérkülönbözet tekintetében kártérítésre akkor kötelezi^ ha meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag ő felelős. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. §-ának (1) bekezdése és 41. §-ának (1) bekezdése szerint, továbbá a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT sz. r. 17. §-ának(l) bekezdése értelmében aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 315. §-ának (1) bekezdése szerint pedig aki a kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. a) A közreműködőért való felelősség jellege szempontjából megállapítható, hogy a szerződésszegőt (főkötelezettet) a közreműködő magatartásáért nem terhelheti 34