Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

után keletkezik olyan — az érdekeltek akaratától független — helyzet, amelyben az eredetileg választott igény célját már nem töltheti be: a hibás teljesítés helyrehozatalára már nem alkalmas. Vitás lehet, hogy a megrendelő meddig térhet át másik szavatossági igényre. A forgalom biztonsága, a felek akaratviszonyai és a termelési érdekek a változtatási jog időbeli meghatározását kívánják, s ezek figyelembevételével célszerűnek az az időhatár látszik, amikor a felek az érvényesített kellék szavatossági igényben megállapodnak. Ezzel azonos hatályú a felek között támadt ilyen természetű vitában hozott jogerős bírósági határozat. A jogosult tehát, ha a szavatossági hiba miatt gyakorolható jogok közül már választott is, a választott szavatossági jogtól mindaddig eltérhet, amíg a kötelezett vele nem egyezett meg, vagy a konkrét gazdasági perben eljáró bíróság határozatot nem hozott. Eltérhet ezen felül a jogosult még akkor is, ha a kötelezett vele megegyezett ugyan, de a választott jognak megfelelő kötelezettségei teljesítésével késlekedik. GK 12. szám (A GK 20. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A kötelezett — ha az a jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges — a hibás dolgot akkor is kicserélheti vagy a szolgáltatást újból teljesítheti (a munkát újból elvégezheti), ha a jogosult a szavatossági igényét még nem konkretizálta. Ezt mindaddig megteheti, amíg a megrendelő vele meg nem egyezett, illetőleg a gazdasági perben eljáró bíróság jogerős határozatot nem hozott. A szerződés hibás teljesítése miatt érvényesített szavatossági jog megváltoztatásával függ össze az a kérdés, hogy a jogosultnak a szavatossági igények közötti választási, illetőleg változtatási joga miképpen viszonyul a kötelezettnek ahhoz a jogához, hogy a hibás szolgáltatást kicserélheti s hogy köteles-e a megrendelő a kívánt kijavítás vagy árleszállítás helyett a kicserélést elfogadni. A Ptk. 306. §-ának (6) bekezdése megengedi, hogy ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélhesse. A Ptk. 311. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul: ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. A jogszabály a kicserélésre, illetőleg a szolgáltatás újbóli teljesítésére csak olyan korlátozást tartalmaz, hogy az a kötelezettnek csak akkor áll jogában, ha a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, nem határozza meg azonban, hogy a kötelezett a kicserélést (a szolgáltatás újbóli teljesítését) meddig választhatja, meddig ajánlhatja fel, illetve hogy ezt megteheti-e akkor is, ha a megrendelő a szavatossági igényét még nem konkretizálta. 21