Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Előfordul, hogy valamelyik fél által tett ajánlat alapján a felek a szerződés egyes feltételeiben (pl. a mennyiségben és a határidőben) megállapodnak, de az egyik fél közli, hogy a további feltételekre vonatkozó nyilatkozatát a másik félnek csak bizonyos határidőn belül küldi el. Hasonló helyzet áll elő, ha a szállító a megrendelésre az előbbieknek megfelelő bizonytalan választ ad. Az ilyen közlésből — attól eltekintve, hogy nincs konszenzus — általában nyilvánvaló az, hogy a fél még más feltételeket is kíván támasztani és ezek elfogadásától függ, hogy a felek akarata találkozik-e és a szerződés létrejön-e. Egymagában abból, hogy a fél a szerződésben további feltételeket kíván kikötni, megállapítható, hogy ezeket a fél lényegesnek tekinti. Ennélfogva az ezekben való megállapodás nélkül a szerződés létrejöttéről nem lehet szó. A szerződés létrejöttéhez ugyanis a Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése értelmében a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Ha ezek közül bármelyikben közöttük akaratmegyegyezés nincs, nyilatkozataikhoz — a szerződéskötési kötelezettség körén kívül — szerződéskeletkeztető joghatás nem fűződik. Az előbbiekből következik az is, hogy a szerződési nyilatkozatot egészben vagy részben későbbi időre halasztó közlés nem eredményezheti az ajánlati kötöttség meghosszabbítását sem. Egyébként a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése, illetőleg 36. §-a, továbbá a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati kötöttségre és a felhívás alapján kötelező ajánlattételre [Ptk. 212. § (1) bek.] vonatkozó határidőtől a felek közös megállapodással térhetnek el. Az ajánlati kötöttséget szerződéskötési kötelezettség esetén sem lehet egyoldalúan meghosszabbítani. Előfordulhat, hogy a felek bizonytalanságban vannak a szerződés létrejötte tekintetében. Nincs akadálya annak, hogy ilyen esetben az egyik fél annak megállapítása iránt, hogy a szállítási szerződés létrejött-e — amennyiben annak a Pp. 123. §-ában meghatározott feltételei fennforognak — keresetet indítson. Ilyen kereset esetén a bíróság a szerződést nem hozhatja ugyan létre, de megállapíthatja azt, hogy a felek nyilatkozatai alapján létrejött-e a szerződés és milyen tartalommal. GK 7. szám (A GK 22. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Az ajánlatra vonatkozó eltérő véleményt — az ajánlati kötöttségre megállapított határidőn belül — több részletben is lehet közölni. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 2. §-a kimondja, hogy aki szállítási szerződés kötésére ajánlatot tesz {megrendelést, az ajánlattól eltérő tartalmú nyilatkozatot [Ptk. 213. § (2) r