Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

bekezdésében megállapított kamat mértékét a 10/1969. (II. 27.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a 60/1970. (XII. 31.) PM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése határozta meg oly módon, hogy az állami vállalatok stb. egymás közötti viszonyában a pénztartozások késedelmes fizetése esetében a késedelmi kamat mértéke évi 15%. Ennek alapján is különbséget kell tehát tenni a saját eszköz átutalása és a pénztartozás között. Ellenkező álláspont érvényesülése esetén előfordulhatna, hogy a megbízó a késedelmes átutalásért kamatot fizetne a bizományosnak, majd később felhasználás hiányában visszakapná az átutalt összeget esetleg a kifizetett kamatok nélkül. Nyilvánvaló tehát, hogy a szóban levő esetben a késedelmes átutalás miatt a bizományos javára nem keletkezhet kamatigény. Ha azonban a késedelmes átutalás a bizományosnak kárt okozott, ezért a megbízó helytállni köteles. GKT 1/1978. szám /. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának tanácselnöki értekezlete — arra tekintettel, hogy a módosított Polgári Törvénykönyv, valamint a végrehajtására kiadott, a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet a következő állásfoglalások tételeit felvette a rendelkezései közé, vagy az azok alapjául szolgáló rendelkezéseket módosította — 1978. március hó 1. napjával hatályon kívül helyezte a GKT 2/1973. sz., a GKT 8/1973. sz., a GKT 9/1973. sz., a GKT 13/1973. sz., a GKT 19/1973. sz., a GKT 20/1973. sz., a GKT 33/1973. sz., a GKT 37/1973. sz., a GKT 69/1973. sz., a GKT 71/1973. sz. állásfoglalásokat, a GKT 80/1973. sz. állásfoglalás b) tételét, a GKT 81/1973. sz., a GKT95/1973. sz., a GKT 99/1973. sz., a GKT 100/1973. sz. állásfoglalásokat, a GKT 7/1975. sz. állásfoglalás első mondatát és a GKT 1/1977. sz. állásfoglalást. II. A tanácselnöki értekezlet a GKT 63/1973. sz. állásfoglalást az alábbiak szerint módosítja. „A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések hibás teljesítése esetén annak elbírálásánál, hogy a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt és elállhat a szerződéstől, mert a hiba nem javítható ki, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a jogosult (megrendelő) használati, felhasználási és értékesítési körülményeire is figyelemmel kell lenni." Az indokolás új szövege: „A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése szerint ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt — így ha a hiba nem javítható ki, vagy a kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés vagy a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges —, a jogosult elállhat a szerződéstől. A Ptk. 311. §-ának (1) bekezdése hasonlóan rendelkezik arra az esetre, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányult. 185