Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 101/1973. szám (A GKT 1/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Szavatossági hiba esetén az árleszállítás attól függetlenül jár, hogy ezt a szállító külkereskedelmi vállalat a külföldi eladóra át tudja-e hárítani. Ha a szolgáltatás tárgyának az átadáskor, illetve a kárveszély átszállásának időpontjában nincsenek meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott kellékei, ezért a szállító felel, függetlenül attól, hogy a hibás teljesítésben vétkes-e vagy vétlen és tekintet nélkül arra is, hogy a szerződés teljesítése során vele kapcsolatba került más személyekkel szemben keletkezik-e igénye, illetőleg hogy az ilyen igényét érvényesítheti-e vagy sem. Közömbös tehát, hogy az alperes (szállító) és a külföldi eladó között akár az irányadó jogszabályok, akár a közöttük létrejött megállapodás, akár más, esetleg külkereskedelem-politikai okok folytán a felperes részére fizetendő árleszállítás áthárításra kerül-e vagy sem. A felek közötti jogviszonyt ugyanis a közöttük létrejött szerződés tartalma szerint kell megítélni, és az annak megszegéséből eredő szavatossági felelősséget nem érinti az alperes külkereskedelmi vállalat és a külföldi eladó között létrejött jogviszony tartalma. Annak a körülménynek, hogy az alperes a külföldi eladóval szemben ugyanazt a minőségi követelményt előírta, mint amilyet a felperessel tett szerződése tartalmaz, valamint hogy a külföldi eladóval szemben milyen igényeket érvényesíthet, csak a szerződésszegésben való vétkesség elbírálásával kapcsolatban van jelentősége. A szavatossági felelősség abszolút jellegénél fogva azonban az árleszállítást a szállító a hibás szolgáltatás ténye következtében feltétlenül megfizetni köteles. GKT 102/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A szállító kötelezhető a hibás termék oly módon történő kicserélésére, hogy a hibás darabokat csak a fogyasztóktól történő begyűjtés után kapja vissza. A gazdálkodó szervezetek közötti egyes termékforgalmi kapcsolatokban akkor állapítható meg hibás teljesítés, amikor a megrendelő a terméket a felhasználók, fogyasztók részére már továbbadta és azok azt rendeltetésszerű használatba vették vagy kívánták venni. Az ilyen ügyekben a szállító többnyire azzal védekezik, hogy azért nem tudja az árut kicserélni, mert a megrendelő a hibás darabokat nem bocsátja rendelkezésére, ennek hiányában pedig nem köteles a cserére. A megrendelő ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a szóban levő áruból raktárkészlete már nincs, ennélfogva a felhasználóktól a hibás darabokat nem tudja addig begyűjteni, amíg a szállítótól hibátlan cseredarabokat nem kap. 171