Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

áll, hogy lakóépületbe mosdókat és szerelvényeket a szerződésben meghatározott időpontig felszereljen, a szerződésszegés elbírálása szempontjából közömbös, hogy a teljesítési határidő lejártakor a külső vízvezeték még nincs készen, mert ez nem a felek jogviszonyára, hanem az építtetőnek más kivitelezővel kötött — a határidő tekintetében feltehetően nem koordinált — szerződésére tartozik. A gazdálkodó szerv nem mentesülhet a szerződésszegés következményei alól azon a címen, hogy a megrendelővel szemben egy másik gazdálkodó szerv nem teljesítette a kötelezettségét. Ilyen címen tehát — adott jogviszonyban — a megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg a másik kivitelezővel kötött szerződés teljesítéséig (attól függetlenül, hogy a mosdók és a szerelvények kipróbálása, a dolog természeténél fogva csak a külső vízvezeték beszerelése után történhetik meg). Olykor a szerződés (a tervdokumentáció, a költségvetés stb.) nem tartalmaz kifejezett előírást az építési-szerelési munka minőségi kellékei tekintetében, de a megrendelő által kívánt szolgáltatás jellege kétségtelen támpontot ad annak megítélésére, így pl. a parketta gyalulatlansága másképpen jön figyelembe irodaépület és másképpen bölcsőde tekintetében. Az irodaépület tekintetében ugyanis, ha bizonyos mértékig akadályozza is a használatot, végeredményben nem hiúsítja meg azt a célt, ami munkahelyként való használatban jelentkezik és a kijavítás (a hiányosságok pótlása) időközben is lehetséges. Bölcsődénél azonban, amelynek rendeltetésszerű használhatósága feltétlenül megkívánja a pormentességet, az egészségügyi követelmények a nem megfelelő állapotban való ideiglenes működtetést sem engedik meg, és így a parketta gyalulásának el nem végzése már indoka lehet az átvétel megtagadásának. Ebből az következik, hogy azonos hiba az egyik épületnél kellő alapot ad az átvétel megtagadására, a másiknál azonban ez nem elégséges. Felmerülhet az a kérdés is, hogy a rendeltetésszerű használhatósághoz a fizikai birtoklás lehetősége is hozzátartozik-e. így pl. rendeltetésszerűen használható-e a lakóépület, ha az maradéktalanul nem vehető birtokba, mert a kivitelező egyik dolgozója annak engedélyével benne lakik. Az ilyen épületet a megrendelő lakás céljára nem használhatja, ezért nem alkalmas a szerződés által elérni kívánt szükségletkielégítésre, a rendeltetésszerű cél megvalósítására. Annak ellenére tehát, hogy az épület egyébként a tervnek és a költségvetésnek megfelelően elkészült, a felajánlott szolgáltatás mégsem szerződésszerű, mert a megrendelő nem veheti birtokba és nem szerezhet felette rendelkezési jogot. Az építési-szerelési munka eredményének — a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdésére tekintettel — természetesen meg kell felelnie az egyéb törvényes kellékeknek is. 162