Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A jótálláson alapuló kötelezettség a vétkességtől független. Ezzel szemben a kötbérfizetési kötelezettség, amely jogszabályon vagy szerződésen egyaránt alapulhat, a kötelezett vétkességétől függ. A szerződés alapján teljesített szolgáltatás hibájának bizonyítása a megrendelőt terheli. Szavatossági jogok érvényesítése esetében ez azt jelenti, hogy a megrendelőnek még azt is bizonyítania kell, hogy a szolgáltatás az átadáskor, illetőleg a kárveszély átszállásakor is hibás volt. Ha ez a bizonyítás sikeres, a szerződés megszegése miatt a kötelezett - kimentés hiányában - a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 19., 42. és 59. §-aiban foglaltak szerint kötbért is tartozik fizetni. Jótállás esetében viszont nem terheli a megrendelőt annak a bizonyítása, hogy a szolgáltatás az átadáskor, illetőleg a kárveszély átszállásakor hibás volt, hanem ellenkezőleg, a kötelezett bizonyíthatja azt, hogy a hiba oka az átadás után következett be, vagyis hogy a teljesítés hibátlan volt. Ez egyben az egyetlen lehetőség is arra, hogy a kötelezett a jótállás alól mentesüljön. A vétkes kötelezettet kötbérfizetés tehát csak akkor terhelheti, ha a hibás teljesítés bizonyítása megtörtént és a jogosult igényét erre alapítja. A kötbérfelelősség megalapozásához tehát többletbizonyítás szükséges. Ha ez a többletbizonyítás sikerre nem vezet, kizárólag a jótállás alapján kötbérfizetési kötelezettséget nem lehet megállapítani, kivéve, ha a felek erre nézve a jótállásra vonatkozó kikötésben megállapodtak. Ha a felek ilyen megállapodása szerint a jótálláshoz kötbér is kapcsolódik, ennek mértékét ugyancsak a megegyezésük határozza meg, s így az a törvényes kötbér mértékénél alacsonyabb vagy magasabb egyaránt lehet. Mindezekhez képest azt a felet, amelyik jótállást vállalt, egymagában ezen az alapon külön kikötés hiányában — a jótálláshoz fűződő jogkövetkezményeken felül nem lehet még kötbérfelelősséggel is terhelni. A szükségletek minél jobb kielégítéséhez fűződő érdek is azt kívánja, hogy a jótállás intézményét egyre szélesedő területen alkalmazzák. A termékforgalomban különösen előnyös, ha nincs szükség a hibákkal kapcsolatos, sokszor nehézségekkel járó bizonyításra. Ha azonban ahhoz a számottevő többletkötelezettséghez, amit a jótállás vállalása jelent, a jótállás alapján automatikusan még kötbérfizetési kötelezettség is járulna, a jótállás elterjedésével aligha lehetne számolni. Azt tehát, hogy a jótállást vállalót — ilyen kikötés alapján — még külön kötbér is terheli-e, gazdasági szempontból is célszerű a felek megállapodására bízni. GKT 74/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) A szállító (vállalkozó) ellenkező megállapodás hiányában köteles a fődolgot a tartozékkal együtt szolgáltatni. A tartozék késedelmes szolgáltatása miatt kötbért a teljes szerződési érték után kell fizetni. 146