Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

és egyben újból kezdődik [Ptk. 327. § (2) bek.]. Az újból kezdődő elévülési idő tekintetében természetesen ugyancsak érvényesülnek a Ptk. 308., 326. és 327. §-ában foglalt rendelkezések. Mindez figyelembe jön olyankor is, amikor a felek között nem jön ugyan létre egyezség, de a kötelezett a jogosult követelését elismerő nyilatkozatot tesz. Ugyanis az elismerés is megszakítja az elévülést, tehát az elévülés újból kezdődik [Ptk. 327. § (1) és (2) bek.]. Ha azonban a felek megegyezése vagy az elismerés határidőt is tartalmaz a szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére, ez lényegében azt jelenti, hogy a felek jogvitája — az egymással folytatott tárgyalásaik eredményeként — legalább is időlegesen rendeződött. Ez a rendelkezés a jogosultra nézve nem idézhet elő hátrányos helyzetet a kellékszavatossági igény érvényesítését illetően. Ezért olyan esetben, amikor a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik. Mindebből az is következik, hogy az elévülés nyugvása vagy megszakadása esetében a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elévülési idő nyugszik, illetőleg szakad meg [tehát nem a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános elévülési idő]. Nemegyszer előfordulhat az is, hogy a szavatossági hiba csak az adott esetben figyelembe jövő jogvesztő határidő végén jelentkezik. A fogyasztói érdek hatékony •védelme érdekében ilyenkor is biztosítani kell az igényérvényesítés lehetőségét. Ezért ilyen esetben is azok a szabályok érvényesülnek, amelyek az elévülési idő végén jelentkező hibáknál figyelembe jönnek. Alkalmazni kell tehát az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályokat. Az ezek szerint az igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő végéig a szavatossági igényt akkor is érvényesíteni lehet bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna. Ilyenkor azonban az elévülés újabb nyugvásának vagy megszakadásának már nincs helye. III. A Ptk. hibás teljesítés esetében a jogosult számára egyrészt az eredetileg kikötött szolgáltatás kikényszerítése, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás megbomlott egyensúlyának helyreállítása, illetőleg — végső soron — a szerződéses kapcsolat felszámolása érdekében szavatossági jogokat biztosít (305— 307. §), másrészt pedig lehetővé teszi azt is, hogy a jogosult a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megtérítését követelhesse (310. §). A szavatosság alól a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; a kártérítési felelősség alól viszont ezen a címen kimentésnek van helye. A Ptk. 310. §-a akként rendelkezik, hogy szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható. 10