Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

véleményeltérés tisztázására, hanem a terméket olyan más megrendelő részére értékesíti, amelyik a kikötéseit kifejezetten elfogadja. Mindezekre tekintettel a megrendelőnek erre a körülményre fokozott gondot kell fordítania és a szerződés létrejötte tekintetében keletkező félreértések elkerülése végett a másik fél új ajánlatnak minősülő nyilatkozatára — akár pozitív, akár negatív tartalmú — választ kell adnia. GKT 28/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a felek az építési szerződésben kezdési határidőt kötöttek ki és részhatáridőben is megállapodtak, s a vállalkozó kezdési késedelembe esett, kötbéralapnak nem a részszolgáltatás, hanem a teljes szolgáltatás értékét kell tekinteni. A kezdési határidő kikötése — más megállapodás hiányában — az építési szerződésben meghatározott teljes oszthatatlan szolgáltatás [Ptk. 403. § (2) bek.] biztosítása érdekében jelöl meg egy időpontot, amikor a vállalkozónak a tevékenységéhez hozzá kell kezdenie. A részhatáridő megállapítása viszont az említett teljes — ellenértékben is kifejezett — érdekhez képest körülhatárol egy szűkebb érdekkört, amelyet biztosítani kíván és amely összegszerűen is konkretizálható. Helytelen és a jogszabályban kifejtett céllal ellentétes volna a kétféle kikötés között olyan kapcsolatot létesíteni, amely szerint kezdési határidő és részhatáridő egyidejű kikötése a szolgáltatást olyan értelemben tenné oszthatóvá, hogy a munka elkezdéséhez fűződő érdek csak a részszolgáltatásokra vonatkoznék. Ez az építési munkák kellően ütemezett végzéséhez és a megállapított határidő megtartásához fűződő követelményeknek nem felelne meg. Ezért a helyes álláspont szerint a kezdési határidő meg nem tartása esetén kötbéralapnak [Ptk. 403. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 59. § (1) bek. a) pont] a szerződés teljes összegét mint ellenszolgáltatást és nem a részszolgáltatás összegét kell tekinteni. GKT 29/1973. szám (A GKT 4/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelő által átadott tervek hibáját felismerhette és a megrendelő figyelmeztetését elmulasztotta vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. Az ilyen kár a kivitelező és a tervező között a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint (Ptk. 344. §) megosztható. A vállalkozási szerződés hibás teljesítése esetében beáll a vállalkozó szavatossági 105