Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselt részéről megfelelő nyilatkozat, meghatalmazás szükséges (Ptk. 228. §). Az 1977. évi VI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a vállalati igazgató a jogszabályok és a vállalati szabályzatok keretei között önállóan és egyéni felelősséggel dönt — egyebek között — a szerződések kötését illetően is. Nincs olyan jogszabály, amely — ettől eltérve — a vállalat nevében való szerződéskötésre a trösztöt feljogosítaná. Következésképpen nem tartozik a tröszt rendelkezési jogához az, hogy a keretébe tartozó vállalat nevében szerződést kössön. Ha tehát a tröszt olyan gazdasági rendelkezést tenne is, amely a vállalattól szerződés kötését kívánná, de a vállalat annak nem tesz eleget, ezt a vállalat nevében a tröszt nem pótolhatja. Mindennek nem mond ellent az, hogy az 1977. évi VI. törvény 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a tröszt felelős az állami költségvetéssel szemben a keretében működő vállalatok kötelezettségeinek teljesítéséért, úgyszintén az sem, hogy a nyereség befizetésének kötelezettségét és az alapokat is a tröszt szintjén határozzák meg. Ezek ugyanis mind a belső viszony és nem a harmadik személyekkel fennálló viszony körébe tartoznak. A vállalati önállósággal nem lenne összeegyeztethető az sem, ha helyette a tröszt — külön meghatalmazás nélkül — peres ügyekben eljárhatna. Ha a tröszt ezt megtehetné, megtörténhetnék az is, hogy a vállalat és a tröszt nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak, eljárási cselekményeik egymást keresztezik, amiből pedig zavar, bonyodalom, bizonytalanság keletkeznék. Mindezekből az következik, hogy a tröszt a keretében működő vállalat képviseletében bíróság előtt csak külön meghatalmazás alapján járhat el. GKT 26/1973. szám (A GKT 3/1978. és GKT 4/1978. sz. állásfoglalásokkal módosított szöveg.) A bíróságnak a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése iránt előterjesztett keresetnek helytadó jogerős határozatával — a felek további jogcselekménye nélkül — a szerződés létrejön, módosul, illetőleg megszűnik. A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez [Ptk. 205. § (2) bek.]. Lehetséges azonban a szerződés bírósági úton való létrehozása is olyankor, amikor a felek között megállapodás nem jön létre; ugyancsak megengedett továbbá bizonyos esetekben a szerződés bíróság által való módosítása, felbontása és megszüntetése is. Ilyen lehetőség elsősorban a szerződéskötési kötelezettség és az alávetés esetében áll fenn (Ptk. 206. §), de — lényegesen szűkebb körben — helye van ennek a jogszabályban meghatározott más esetekben is (pl. Ptk. 241. §). 102