Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)
Első rész Elvi döntés A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának I. számú POLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ELVI DÖNTÉSE a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidejéről Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a termelési és elosztási viszonyok körében a legkülönfélébb szükségletek kielégítésére kötött szerződéseket megfelelően teljesítsék. Ez szolgálja többek között a szerződések gazdaságot szervező szerepét, a minőségvédelmet, valamint a fogyasztók érdekeinek védelmét. Nagy jelentőségű ezért, hogy — a szerződésszegések elleni fellépés körében — a bíróságok a rendeltetésüket betöltő módon alkalmazzák a szerződések hibás teljesítése folytán keletkező jogok érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Polgári Törvénykönyvünknek a hibás teljesítéssel kapcsolatos korábbi szabályai helyébe - a társadalmi-gazdasági fejlődés során szerzett tapasztalatok felhasználásával — az 1977. évi IV. törvénnyel megállapított új szabályozás lépett, amely az előzőnél korszerűbben és egységesen állapítja meg a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidőit. E szabályozással kapcsolatban a jogalkalmazás során vitás kérdések merültek fel. Ezért a bírósági gyakorlat egységének és helyes irányú fejlődésének biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság — az Alkotmány 47. §-ában meghatározott jogkörében — az alábbi elvi döntést hozta. •• h] I. A szerződésen alapuló szolgáltatás jogosultjának a körülmények által lehetőyé telt legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Hibás teljesítés esetén a jogosult a szavatossági jogait a törvényben er^e meghatározott elévülési határidőn belül az elévülés általános szabályai szerint érvényesítheti. II. Ha a szavatossági igény a szolgáltatott dolog hibájának későbbi időszakban való jelentkezése folytán vagy egyéb menthető okból az elévülési határidőn belül nem volt érvényesíthető, a jogosult a szavatossági igényét az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra. Megszakqd az elévülés és újból kezdődik az elévülési idő, ha a jogosult a szavatossági igényét — még az elévülési határidő lejárta előtt — írásban közli a kötelezettel, továbbá ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat megegyezéssel rendezik, vqgy pedig a kötelezett a jogosult követelését elismeri. Ha a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik. Az elévülés nyugvása vagy megszakadása folytán még rendelkezésre álló határidő elteltéig a szavatossági igény akkor is érvényesíthető bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna. 7